Egy friss elemzésből kiderült, hogy a magyar dolgozók több mint 65 százaléka kevesebb fizetést visz haza, mint a bruttó átlagkereset. Emellett fény derült arra is, hogy a legjobban és a legrosszabbul kereső 10 százalék között nyolcszoros a jövedelembeli különbség.

Mint kiderült, az extrém különbségek a fizetések között a kiskereskedelmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak.

Az ATV Híradónak Hornyák József, a Portfolio elemzője úgy fogalmazott, hogy „amit sokan átlagkeresetnek hisznek, az a mediánbér. Ennek összege tavaly bruttó 520 ezer forint, és ez már közelebb van az emberek által érzékelt valósághoz”.

„A legjobban kereső 20-30 százalék fizetése sokkal magasabb, mint a többieké, ez okozza ezt a jelentős különbséget. Illetve az, hogy az emberek többsége kevesebbet keres, mint az átlagbér” – emelte ki a szakértő.

A kereseti különbségek óriásiak. A legrosszabbul kereső dolgozók havi bruttó 226 ezer forintot, a legmagasabb jövedelemmel rendelkező tíz százalék bruttó 1 millió 833 ezret keresett tavaly. Ez nagyjából nyolcszoros különbség.

A GKI pedig azt számolta ki, hogy a teljes keresettömeg hogyan oszlik meg a kereseti tizedek között, vagyis az összes alkalmazásban álló dolgozó béréből mennyi esik a legjobban és a legrosszabbul kereső dolgozóra. A teljes keresettömegből a legalsó tíz százalék súlya 3,5 százalék, a felső tíz százaléknak a súlya viszont 28 százalék.

Molnár László, a GKI szakmai igazgatója szerint az extrém kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak.

Hozzátette, valószínűleg a keresők kétharmada is feléli hónap végére a fizetésének túlnyomó részét.