Tákos – A Bereg egyik leghíresebb és világszerte legismertebb védjegye a beregi keresztszemes hímzés, melyről annak feltételezhető kiindulási helyén Tákoson minden évben méltóképpen emlékeznek meg a beregi kis falu lakói és vezetői. A Beregi Keresztszemes Hímzés Napja immáron ötödik alkalommal vette górcső alá a Bereg ékességét. A térség keresztszemes hímzésének bemutatóján mindkét hímzésfajta képviseltette magát, hiszen két részre oszthatjuk azt: az eredeti és ősi hagyományokat idéző beregi keresztszemes hímzésre és a beregi háziipari keresztszemes hímzésre. Jó lehet a rendezvényen kiállított alkotások döntő többségét mára már sajnos az ősi hímzési hagyományokat hanyagoló háziipari hímzésnek teszik ki, melynek népművészeti értéke nincs, de színei, és igényes kivitele miatt nagyon kedvelt a rendszeresen hímzők körében, de így is ékes foltját adja évről-évre a Tákoson megrendezendő hagyományőrző rendezvénynek. Országszerte is igen elterjedt, hiszen a Tákoson és az országban készített szebbnél-szebb alkotások hímzésformái jól illeszkednek a mai modern háztartás bútoraihoz, így piaci sikere jelenleg is töretlen.
Az eredeti keresztszemes technikával díszített textíliák az egész Felső-Tisza vidékre jellemzőek voltak, hiszen az itt élő emberek maguk termelték meg a kendert és készítették el belőle a szövésre és hímzésre alkalmas fonalat. Funkciójukat tekintve nagyon sokfélék voltak. Az általánosan használt, egy végén hímzett vagy szövött kendőn kívül készült komakendő, szemtakaró, pászkakendő, ünnepi nagy abrosz, kenyeres zsák és nyújtófatartó is. Ezekre a tárgyakra az itt élő emberek keresztszemes hímzéssel olyan formákat alakítottak ki, amelyeket közel éreztek magukhoz. Ezek a formák leginkább az itt élő ember természeti környezetét ábrázolták. Gyakran használtak díszítésül virágmotívumokat, amelyek közt is a legnépszerűbb a rózsa, de megtalálható a tulipán, a labdarózsa, a rozmaring, a szegfű és a liliom is. A növényi ábrázolások közt megtaláljuk a szőlőt, a ribizlit, a makkot és életfás motívumokat. Állatok közül a madárábrázolások a legnépszerűbbek; úgymint a páros galamb, páva vagy rigó, de találkozunk szarvasábrázolással is. A mintákat a legrégebbi textíliákon piros és kék fonallal hímezték, de előfordult olyan is, hogy csak piros vagy csak kék fonalat használtak. A színhasználat csak a gyász alkalmával használt textíliákon változik, a tükörtakarón, a gyászabroszon és a gyászszertartáson használt egyéb textilekre fekete fonallal hímeztek. Az ősi hímzés mind a vásárosnaményi, mind pedig a megyei Értéktár soraiban méltó helyen foglal helyet.
A beregi háziipari keresztszemes hímzés megalakulása az XX. század elejére vezethető vissza, amikor is 1929-ben megalakult Vásárosnaményban a Református Leányegylet, amelynek fő profilja a bajban lévő családok megsegítése volt. A segítség elsősorban nem adományozás formájában történt, hanem munkát adtak az itt élő asszonyoknak. Olyan munkát, amihez értettek és magas színvonalon csináltak: keresztszemes kézimunkát készítettek a Leányegylet számára bérmunkában. Jó szervező munka hatására a megrendelők sora rohamosan bővült, ezzel munkát és bevételt adva a helyieknek. Megrendelésre kezdték varrni a terítőket, új termékként a díszpárnákat, garnitúrákat. Ahhoz, hogy az eladásra szánt termékek megfelelően egyenletes minőségűek legyenek, tanfolyamokat is szerveztek az asszonyok számára. Ezek a minták már nem a Beregben élő nép által megalkotott és általánosan használt mintaformákat és színeket kínálták a vásárlóknak. A paraszti háztartásban használt mintákat átszerkesztették a polgári ízlésnek megfelelően, színeit megváltoztatták. A minták egységesítésére alapszínezésként használták a piros-fekete és kék-fekete színeket. Mintagyűjtéshez használtak német és francia mintakönyveket, de felhasználták Felvidék, Erdély, Kárpátalja motívumait is. Az is gyakran előfordult, hogy a megrendelő saját mintaformákat hozott.
A hímzés mellett a rendezvény ismét teret adott a beregi gasztronómiának és kultúrának is, ahol idén is számos stílus összhangja adta meg az alaphangot a felhőtlen szórakozáshoz. Az eseményt bár szélsőséges időjárás kísérte, mégis tartalmas és látványos rendezvényen vannak túl a szervezők. Az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Beregi Keresztszemes Hímzés Napján az egybegyűlteket Gazdag Ivett a program házigazdája köszöntötte, és kalauzolta végig az egész nap folyamán.
Az ünnepélyes ceremónia a Himnusz közös éneklésével kezdődött, melyet követően elhangzott a rendezvény hivatalos dala, Simon Józsefné és a tákosi Arany Páva Nyugdíjas Klub tolmácsolásában.
A rendezvényt Tákos Község polgármestere, Filep Sándor nyitotta meg, aki megköszönte a falu és a rendezvény szervezői által nyújtott maximális hozzáállást és munkát, mellyel ismét kikerekedett ezen nap.
Beszédét Filep Sándor, Vásárosnamény Város polgármesterének és a BEREGTÖT elnökének köszöntő szavai követtek, aki fontosnak tartotta megemlíteni a jelen rendezvény közösség hagyományőrző munkáját, mellyel évről-évre próbálják őrizni a Bereg legnagyobb értékének emlékét. Továbbá kitért a generációk hagyományőrző munkájára is, mellyel nem csak ez a falu, hanem Vásárosnamény és a környező települések is bravúros teljesítményükkel emelkednek ki megyei szinten is.
Az ünnepélyes megnyitót követően a helyi vegyes kar, az Aranypáva Nyugdíjas Klub nótacsokrából álló egyveleg szórakoztatta a jelenlévőket. Az Aranypáva Nyugdíjas Klub 2002-ben alakult, megalakulásuk óta számos sikert értek el. Rendszeres szereplői a helyi és környező települések rendezvényeinek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Népzenei Fesztiválnak. Részt vettek a KÓTA Országos Minősítő Népzenei versenyen és a Vas Lajos Népzenei versenyen, melynek középdöntőjében ARANY minősítést szereztek. Tánccsoporttal is működik a csapat 2007 óta, az életet az éveknek Nyugdíjas Klub KI-MIT-TUD országos döntőjében kiváló minősítést szereztek. Vezetőjük: Simon Józsefné, a Népművészet mestere.
A folytatásban a megye szerte neves Csaronda Férfikórus lépett a világot jelentó deszkákra, akik régi népi katonadalokkal érdemelték ki a jelenlévők vastapsát. A kórus 17 éve alakult, mely immáron kétszeres Aranypáva Díjas, Vas Lajos Nagydíjasok.
A hagyományőrző rendezvényen emellett számos beregi népdalkör tiszteletét tette, mint a hetefejércsei Bokréta Népdalkör is, akik varázslatos egyvelegükkel szórakoztatták a publikumot.A népdalkör 10 éve alakult, rendszeres szereplők a környező települések rendezvényein. Részt vettek a tarpai Népzenei Fesztiválon, a KÓTA országos Minősítő Népzenei Versenyen, ahol EZÜST minősítést szereztek. Helyi gyűjtésű népdalokkal készültek.
Vezetőjük: Kis Aranka.
Idén sem maradhatott el a pályázat, ahol ismét megadott kritériumok alapján készített keresztszemes alkotások kerültek megmérettetésre. A pályázatra ezúttal is minden hímezni szerető lány és asszony jelentkezését várták. A ,,Díszítő Mintasorok a Beregi Keresztszemes Motívumkincsében,, elnevezést viselő pályázat témája ezúttal a Beregre jellemző díszítő mintasorral ellátott keresztszemes öltésekkel ellátott munkák, mint az azsúr, fordított subrika, vagy a boszorkányöltés volt. Díjazásra az első öt kiemelkedő alkotás került, ahol a gyulaházi Kovács Erzsébet, a vásárosnaményi Novák Józsefné, a csarodai Kulcsár Barnabásné, a tákosi Lajos Lászlóné és a különdíjat a vásárosnaményi Nemes Attiláné kapta. A díjakat a község polgármestere Filep Sándor, míg a különdíjat Kiss Sándorné Fazekas Zsuzsanna adta át.
A népi hagyományokat tükröző táncok sem maradhattak ki a repertoárból, melyet a Vadhajtások Hagyományőrző Baráti Kör táncosai illusztráltak és mutatták be a megjelenteknek. A baráti kör ebben a formába a 2017 tavaszától próbál együtt. Tagjai különböző néptánc-csoportokban táncoltak és táncolnak a mai napig, de jellemzően felnőttként ismerkedtek meg a néptánccal és a néphagyományokkal. Céljuk a már elsajátított táncanyagok koreográfiába állítása és új a táncanyagok elsajátítása. Produkciójuk során Szilágysági (Kraszna-Berettyó menti) táncokból összeállított saját koreográfiájukat mutatták be.
A tartalmas népzenei programok sorát a gelénesi Búzavirág Népdalkör által előadott nótaegyveleg követte, akik népszerű, régi dalaikkal késztették éneklésre a színpad előtt ülőket. A népdalkör 12 éve alakult, rendszeres szereplői a környező rendezvényeknek. A KÓTA Országos Minősítő Népzenei versenyen és Vas Lajos Népzene versenyen is Arany minősítést szereztek. Részt vettek a katonai és Bordalok fesztiválján, ahol műsorukkal emelték a rendezvény színvonalát. Vezetőjük: Kis Aranka.
A változatosság jegyében a következőkben a Mandala Dalszínház lépett fel, akik már többször jártak a községben, mindig nagy sikerrel. Különlegesség, hogy idén megalakulásuk 25. évfordulóját ünnepelték. Most musicalekből és rockoperákból hallhattunk válogatott műsort.
A folklór jegyében telő napon ezután a vámosatyai Gyöngyvirág Asszonykórus által előadott nótacsokor zengte be a tákosi Notre Dame előtti teret. A vámosatyai Gyöngyvirág Asszonykórus 8 éve alakult, rendszeres résztvevői a környező települések rendezvényeinek, emellett külföldi szereplést is vállalnak. Részt vettek a Tarpai Népzenei Fesztiválon, illetve a KÓTA Országos Minősítő Népzenei versenyen, mely utóbbin ARANY minősítést szereztek. Felvidéki népdalcsokorral és helyi gyűjtésű népdalokkal készültek. Vezetőjük: Kis Aranka.
A folytatásban az országszerte híres Jó Laci Betyár kényeztette a közönség fülét, torkát és lábát, ütemes dallamaival, felfokozott hangulatot biztosítva a délutánnak ezzel.
A betyáros hangzás folytatásaként a Barabási Nefelejcs Népdalkör mulatós és népzenei válogatását élvezhette az ekkorra már szép számmal egybegyűlt publikum. Széles repertoárral rendelkezik a népdalkör, slágereket, nótákat is énekelnek. Most a „Túr a disznó” nótacsokorral és mulatós, „Katonadolog” katonadalokkal készültek.
A színpadra ezután a hazai mulatós világ egyik nagy öregje, a méltán népszerű Csocsesz lépett a színpadra, aki előadásmódjával ismét elvarázsolta a beregi közönséget.
A népzenei elemek sorát ezután egy igazi kuriózum hangszer, a citera vette át, ahol a Gyulaházi Citerazenekar hathatós közreműködése mellett halhattuk ékes hangzását, melyet zener női tagjai ismert népi nótákkal fűszereztek.
A rendezvény zárórészében először a veteránokból álló, több évtizede a közönséget profi módon mulattató Geri Betli Duó lépett a színpadra ismert slágereivel.
A lemenő nap fényében a rendezvényt a Kiss Együttes ismert magyar slágereiből álló mulatós est, majd Simon György tolmácsolásában utcabál zárt.
[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1403817359707319/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]
