Ágota  nemes szűz  – és keresztény leány-   a keresztényüldözések idején élt. A bajok akkor kezdődtek, mikor  a helytartó   el  akarta csábítani, és hogy tagadja meg Jézust, áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. Ágota persze mindennek  ellenállt. A helytartó- a hasonló történeteknek megfelelően megkínoztatta, börtönbe vetette, s a lány ott meg is halt. Mielõtt eltemették volna, 101 angyal jelent meg a helyszínen.

Szent Ágota  tisztelete hamar  elterjedt az egész keresztény világban. Tűzesetek, természeti katasztrófák ellen hívták segítségül. Tisztelete a középkorban Magyarországon is elterjedt, de az 1600-as évek során lassan Szent Flórián lett a tűzvédelem felelőse,Ágota pedig  megmaradt az orvosok, s a betegek segítőjének.

Tiszteletének kezdete halála után egy évvel bontakozott ki, mikor is  szülővárosa, Katánia, csodásan megmenekült az Etna kitörésétől: a vértanú sírjáról elhozott fátyollal  vonult a nép a   lávafolyam elé,  mely február 5- én  megállt,  és így az Etna nem pusztította el a várost.

Hiedelmek Ágota napján:

Az Ágota-napi kenyérből egy kicsikét ha  a vízre tesznek, megmutatja, hogy hol van a vízbe fulladt személy, így aztán ki tudják  halászni a holttestet.
E nap állítólag  alkalmas a házi férgek eltávolítására, ezért körülsöprik a házat és az ólakat.

Ágota napi időjóslás:

A nap időjárási megfigyelését rigmusba foglalta a népi hiedelem: „Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja” (tudniillik a telet, a hideget). Ha mégsem, akkor „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog.”–  VALAMELYIK BIZTOS BEVÁLIK.