Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Érkezik a könnyítés a hitelfelvételeknél: ennyivel több hitelt kaphatnak a magyarok


Az MNB szigorúan szabályozza, hogy egy ingatlan értékéhez képest mennyi lakáshitelt lehet felvenni. Illetve arra is vannak előírások, hogy az igénylők jövedelmének hány százalékát teheti ki a kölcsön havi törlesztőrészlete.

Készítő: kupicoo
|
Forrás: Getty Images

A jegybank azonban lazít az előírásokon az energiahatékony, zöld lakások vásárlása esetén. Emiatt akár 20 százalékkal több kölcsönt vehetnek fel az érdeklődők.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorúan szabályozza azt, hogy a hiteligénylők milyen mértékben adósodhatnak el. Ezen előírásokat szokás adósságfék szabályoknak is nevezni.

Két szempont alapján korlátozza a jegybank a hiteligénylést:

  • Az igazolt nettó jövedelemnek csak egy meghatározott részét teheti ki a kölcsön havi törlesztőrészlete. Itt az új hitel mellett a már meglévő kölcsönök törlesztőrészletét is figyelembe veszik. Sőt, a meglévő hitelkereteknek az 5 százalékát is törlesztőrészletnek tekintik függetlenül attól, hogy mennyi van kihasználva éppen a keretből.
  • Ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönöknél meghatározza a jegybank, hogy az ingatlan értékének hány százalékát teheti ki a jelzáloghitel.

Mindkét pont esetében könnyítéseket tervez bevezetni 2025. január elsejétől a jegybank az energiatakarékos, zöld ingatlanok vásárlása, építésére, felújítására igényelt kölcsönök esetében.

Jövőre a vételárnak akár a 90 százalékát is kiteheti a kölcsön összege

Jelenleg általános szabály forint lakáshitelek esetén, hogy a kölcsön összege nem haladhatja meg a vételár, ingatlan értékének a 80 százalékát. Forint pénzügyi lízingszerződés esetén pedig az összeg nem haladhatja meg a lakás értékének 85 százalékát.

Ez alól jelenleg a fiatal, első lakásvásárlók kapnak könnyítést, náluk ugyanis a kölcsönösszeg, lízingösszeg a lakás árának 90 százalékát teheti ki.

2025. január elsejétől a 90 százalékos körhöz csatlakozhatnak azok is, akik zöld ingatlant vásárolnának, építenének, illetve hatékonyságot javító felújítást végeznének és a kölcsön legalább 10 évig fix kamatozású.

Nézzünk egy példát a módosuló hitelfedezeti mutatóra

Bankmonitor példájában egy család 80 millió forintért vásárolna egy energiatakarékos ingatlant. A vevők nem felelnek meg az első közös ingatlanra vonatkozó előírásoknak, vagyis jelenleg minimum 20 százalék önerőre van szükségük a vásárláshoz. Ez legalább 16 millió forintot tesz ki, a kölcsön összege legfeljebb 64 millió forint.

64 millió forint lakáshitelnel havi törlesztőrészlete 20 éves futamidő és 6,5 százalékos kamatszint esetén 477 166 forint.

A jövő évtől a család már akár 8 millió forint önerő mellett is megvehetné az ingatlant. Vagyis 72 millió forint lakáshitelt is igényelhetne a család. A 72 millió forint kölcsönösszegnek a havi törlesztőrészlete 20 éves futamidő és 6,5 százalékos kamatszint mellett 536 813 forint.

Vagyis érdemben kisebb önerő mellett lehetne megvenni a lakást, ugyanakkor a havi részlet emelkedne. Ez a lehetőség azok számára lenne előnyös, akik igen magas jövedelemmel rendelkeznek, de megtakarításuk relatív csekély.

A jövedelem 60 százalékát teheti ki a törlesztőrészlet jövőre zöld lakáscél esetén

A jelenleg az igénylők jövedelme és a kamatfixálás hossza alapján határozzák meg azt, hogy az adós jövedelmének mekkora részét lehet a kölcsön törlesztésére fordítani. A jövő évtől viszont a zöld lakáscél is bekerül a szempontok közé.

600 ezer forint alatti igazolt nettó jövedelem esetén

  • Ha a kamatfixálás ideje kevesebb, mint 5 év, akkor a jövedelem 25 százaléka fordítható hiteltörlesztésre.
  • Legalább 5 évig fix, de kevesebb, mint 10 évig fix kamatozású kölcsönök esetén a fizetés 35 százaléka fordítható törlesztésre.
  • Legalább 10 évig, illetve végig fix kamatozás esetén a jövedelem 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre. (2025. januárjától zöld lakáscél esetén a fizetés 60 százalékát lehetne hiteltörlesztésre fordítani.)

600 ezer forintot elérő igazolt nettó jövedelem esetén

  • Ha a kamatfixálás ideje kevesebb, mint 5 év, akkor a jövedelem 30 százaléka fordítható hiteltörlesztésre.
  • Legalább 5 évig fix, de kevesebb, mint 10 évig fix kamatozású kölcsönök esetén a fizetés 40 százaléka fordítható törlesztésre.
  • Legalább 10 évig, illetve végig fix kamatozás esetén a jövedelem 60 százaléka fordítható hiteltörlesztésre.

Vagyis jövőre az alacsonyabb – 600 ezer forint alatti – igazolt jövedelemmel rendelkezők kapnak kedvezőbb jövedelemkorlát mellett legalább 10 évig fix kamatozású kölcsönt.

Mennyivel kaphatunk több hitelt a kedvezőbb jövedelmi korlát miatt?

Tételezzük fel, hogy egy pár nettó 500 ezer forint jövedelemmel rendelkezik, szeretnének vásárolni egy energiahatékony ingatlant, melyhez kölcsönre van szükségük. Az általuk elérhető legkedvezőbb ajánlat kamata 6,5 százalék. Jelenleg a fizetésük felét, 250 ezer forintot fordíthatnak törlesztésre, amely jelenleg 33,5 millió forint, 20 éves futamidejű lakáshitel havi részletét fedezné.Jövőre a család a fizetésének 60 százalékát, azaz 300 ezer forintot fordíthatna a törlesztőrészletek fizetésére. Ha a kamat nem változik – 6,5 százalék marad –, akkor ez az összeg 40,2 millió forint, 20 éves futamidejű kölcsön havi törlesztésére lenne elegendő. Vagyis 6,7 millió forinttal – mintegy 20 százalékkal – emelkedhet az igényelhető összeg az adott esetben.

A zöld ingatlanok jellemzően drágábbak is

Nagyon fontos kérdés, hogy mi fog megfelelni a zöld feltételeknek. Erre vonatkozóan az MNB közleménye nem tartalmazott részleteket. Jellemzően előírás szokott lenni az épület energetikai tanúsítvány szerinti besorolásával kapcsolatban. Illetve az épület primer energiafelhasználására vonatkozóan is szoktak felső limitet megállapítani. Nagyon lényeges kérdés lehet, hogy ezekkel kapcsolatban pontosan milyen szabályok lépnek életbe.

Ami azonban biztosan kijelenthető, hogy egy korszerű, energiatakarékos épület jellemzően drágább, mint egy átlagos használt lakás. Kérdés, hogy a kedvezőbb adósságfék szabályok tudják-e bármilyen mértékben ellensúlyozni ezt az árkülönbséget egy vásárlás esetén.

Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy az MNB előírásai felső korlátot jelentenek, ettől a bankok szigorúbb irányba eltérhetnek. Az új szabályok életbe lépése tehát nem jelenti azt, hogy január elsejétől minden banknál a zöld lakásokra ténylegesen az új korlátokat fogják alkalmazni. Lehet olyan bank, aki nem is indul ezzel a könnyítéssel, míg mások még további egyedi feltételeket, előírásokat kapcsolhatnak az MNB tényleges feltételeihez.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük