Közel 733 millió ember éhezett 2023-ban: globálisan minden tizenegyedik, illetve Afrikában minden ötödik ember – olvasható az öt ENSZ szakosított szerv által jegyzett „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete” című globális jelentésben.Az éves kiadvány, amit idén a G20 Globális Szövetség az Éhezés és Szegénység Ellen munkacsoport brazíliai miniszteri találkozójának keretében hoztak nyilvánosságra, szerint nem jutottunk közelebb az éhezés felszámolásáról szóló 2-es számú fenntartható fejlődési cél eléréséhez 2030-ig. Sőt, az eredmények tekintetében mintegy 15 évet mentünk vissza az időben, mivel az alultápláltság elterjedése a 2008–2009-es szintekhez közelít.
Bár az elégtelen növekedés és a kizárólagos anyatejes táplálás terén előrelépés látható, vészesen nagy számú populáció éhezik vagy egyéb táplálkozásból eredő problémáktól szenved miután az éhezés szintje három éve kiugróan magas: tavaly 713 és 757 millió közé becsülték az alultápláltak számát, ami a középértéket (733) alapul véve mintegy 152 milliós növekedés 2019-hez képest.
A kontinensek trendjei jelentős eltérést mutatnak. Afrikában folyamatosan emelkedik az éhezés (20,4 százalék), Ázsiában stagnál (8,1 százalék), de így is komoly kihívást jelent miután az éhező emberek fele él itt, és Latin-Amerikába visszaszorulóban van (6,2 százalék). 2022 és 2023 között nőtt az éhezés Nyugat-Ázsiában, a Karibi-térségben és Afrika majd minden részén.
Ha a jelenlegi irány folytatódik, 2030-ban 582 millió ember lesz tartósan alultáplált, felük Afrikában – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Megállapítások az éhezésen túl
A jelentés kiemeli, hogy a megfelelő ételhez való hozzájutás több milliárd ember számára bizonytalan. Tavaly világszerte közel 2,33 milliárd embert sújtott a közepes vagy súlyos élelmiszerbizonytalanság, ami a világjárvány 2020-es kitörésekor tapasztalt éles ugrás óta lényegében változatlan. Közülük 864 millióan súlyosan éheznek, ők azok, akik akár egy teljes – vagy több – napig nem jutnak élelemhez. Számuk 2020 óta szinte változatlan, hiába a javulás Latin-Amerikában, mert például Afrikában a lakosság 58 százaléka közepesen vagy súlyosan éhezik.
Az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés gazdasági szempontból kritikus, ami a lakosság harmadát érinti. A legfrissebb élelmiszerárak és módszertani újítások tükrében a kiadvány szerint 2022-ben több mint 2,8 milliárd ember nem engedhette meg magának az egészséges étrendet. A különbségek még rosszabbak az alacsony jövedelmű országokban, ahol a lakosság 71,5 százaléka számára jelent kihívást az egészséges táplálkozás anyagi vonzata, szemben a magas jövedelmű országok 6,3 százalékval. Ezen arány Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában a járvány előtti szintre csökkent, míg Afrikában nagyot nőtt.
A legújabb becslések szerint a felnőttkori elhízás által érintettek aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett, 12,1 százalékról 2012-ben 15,8 százalékra tíz év alatt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világon 1,2 milliárd elhízott felnőtt fog élni. A táplálkozási problémák kettős terhe – vagyis az alultápláltság együttes jelenléte a túlsúllyal és elhízással – világszerte minden korcsoportot érint. A soványak és alacsony súlyúak aránya csökkent az elmúlt 20 évben, miközben az elhízottaké nőtt.