Somogyvári Miklósné azért jött tegnap este a nyíregyházi Friss utcába, hogy segítsen füzeteket „vinyettázni”, hatéves unokája ugyanis először megy iskolába. Ő nem is hallotta azt a két lövést, amely néhány házzal arrébb dördült el. Sőt hogy ne aggódjon, még a lánya sem számolt be neki arról, hogy – a gyanú szerint – szerda délután egy Sátoraljaújhelyen élő és dolgozó román orvos megölt egy orvoslátogató nőt, építési vállalkozó férjét pedig életveszélyesen megsebesítette. Minderről már a tévéből értesült.

Mi pedig a szomszédtól tudjuk azt, hogy első nap mentek volna iskolába a megtámadott pár hétéves ikergyermekei. Az egyikük éppen hozzájuk szaladt be a gyilkosság után, sokkos állapotban, véresen. Ezt a szemben lakó Garai Miklóstól halljuk. Az idős férfi úgy emlékszik, jó, ha kétszer látta a vállalkozót és feleségét. Ráadásul nem is rég költöztek ide az amerikai kertvárosok látványát idéző, új építésű, frissen murvázott udvarú házak közé. Itt egyébként már magára a gyilkosságra is alig utal valami.

Ottjártunkkor csak a villanyoszlopról lelógó rendőrségi szalagkordonok és a teraszon felejtett játék figurás bögre mellett vöröslő két vérfolt rontja el az agglomerációs idillt.

Pedig szerdán a rendőrség lezárta az utcarészt, a menekülő tettest helikopterrel keresték. Pontosan tudták, kit üldöznek, ugyanis a gyilkosság egyik szemtanúja elmondta a Nyíregyháza TV-nek, hogy beszélt azzal az életveszélyesen megsérült férfival, akit a tettes fejbe lőtt. A támadó közölte áldozatával azt is, hogy „meg fogsz halni”. Életben maradt végül, de súlyos állapotban került kórházba. Előtte még vizet kért, és elmondta, hogy ki támadt a családjára. Az indíték egyes bulvárlapok szerint magántermészetű volt: tudni vélik, hogy az orvoslátogató asszonyt többször is megkörnyékezte az orvos, ám a visszautasítást nem tudta feldolgozni, ezért szánta el magát a gyilkosságra.

– Nem mondanám, hogy zárkózottan éltek, inkább visszahúzódók voltak – mondja a megtámadt családról Garai Miklós az összesereglett újságíróknak. A gyilkost nem látta sem megérkezni, sem elmenekülni. A két oldalról is lezárt Friss utcában azonban szinte mindenki zárkózottan él. A Kezdő utcában – vagyis az egyetlen lehetséges helyen, ahonnan autóval be lehet hajtani a Friss utcába – élők sem tudják megmondani, hogy kik voltak, hogyan éltek az áldozatok.

– Későn jöttem haza tegnap, nincs semmiféle információm az ügyről, hála Istennek – mondja egy fiatal hölgy, gyermekét karján tartva. Hozzáteszi: ha felállítanánk elé tíz embert, nem tudná megmondani róluk, hogy a tőle pár száz méterre élő Friss utcában laknak-e vagy sem.

Hasonlóan szűkszavúak a sátoraljaújhelyi egészségház alkalmazottai is, amikor D. S. felől érdeklődünk.

– Ismertem, persze, de nem tudok válaszolni. Kérem, keressék az igazgatót – mondja például az intézet portása, és szinte szó szerint ugyanezt nyilatkozza nekünk a rendelőintézet és a kórház többi megkérdezett dolgozója is.

Megtaláljuk a gyilkossággal gyanúsított tüdőgyógyász rendelőjét is, amire a román orvos neve nincs kiírva, csak az, hogy szabadság miatt augusztus 31-től október 3-ig nem lesz rendelés. Az igazgatói irodában nem találjuk az intézmény vezetőjét, ám titkárnőjétől megkapjuk Kovács Lajosnak az ügyben kiadott közleményét. Ebben a megbízott főigazgató kijelenti, hogy dr. S. D. kilenc éve a kórház dolgozója, jelenleg a korábban megkért és engedélyezett szabadságát tölti, és a főorvossal szemben munkája során sem szakmai, sem etikai kifogás nem vetődött fel. A közlemény azzal zárul: a kórháznak az üggyel kapcsolatban semminemű információja nincs.

Valószínű, hogy az életvitel-szerűen Sátoraljaújhelyen élő D. S. eltervezte a gyilkosságot: szabadsága első napján utazott ugyanis Nyíregyházára. A rendelő előtt ezért a járókelőktől érdeklődünk. Az elvált, háromgyermekes D. S.-t elvarázsolt embernek írják le, aki egyik pillanatról a másikra képes volt látszólag minden különösebb indok nélkül témát váltani. Egy vendéglőben már egyenesen zavartnak jellemzik a doktort, aki egyszer például minden ok nélkül leteremtette betegét.

Magyar Nemzet Online.