Ezúttal pénteken hozta nyilvánosságra a heti fertőző betegség-adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A július 1. és 7. közötti időszakra vonatkozó fertőzési adatokat tartalmazó dokumentumból mi kiemelten a szamárköhögés (pertussis) számokat követjük hétről-hétre, ugyanis – mint korábbi elemzésünkből kiderült – ezen a téren van ok az éberségre minden érintett (kiszolgáltatott korcsoportok, szülők, háziorvosok, járványügyi hatóság) részéről.

Magyarországon a közelmúltban látott minden korábbi év szamárköhögés-esetszámát sokszorosan meghaladták a jelentett számok (és még csak az első fél év telt el), ez pedig azt mutatja, hogy ezen

FERTŐZÉS TEKINTETÉBEN TELJESEN ÚJ HELYZETTEL ÁLL SZEMBE A HÁZIORVOSI RENDSZER, VALAMINT A JÁRVÁNYÜGY.

Az NNGYK azonban idén eddig csak két alkalommal kommunikált szamárköhögés-ügyben. Legutóbb 3 hete tette ezt meg, egy közlemény erejéig, melyben azt hangoztatta, hogy „még mindig van olyan vármegye, ahonnan nem jelentettek beteget, így országos járványról nem beszélhetünk”. Vagyis hivatalosan nincs járvány, a népegészségügyi központ ugyanis nem mondta ki, de a helyzet nem szép. 27 hét után megvizsgáltuk a földrajzi eloszlási adatokat is, és már csak három megyéből nem jelentettek hivatalosan szamárköhögés-esetet: Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala.

Az első júliusi héten 17 új gyanús esetet rögzített a hazai járványügyi rendszer, ami azt jelzi, hogy június végén és július elején némiképp csillapodott a járványszerű helyzet. Ez akár azzal is összefügghet, hogy ez volt az az időszak, amikor megkezdődött az oktatási intézményekben a nyári szünet, ezzel pedig a koncentrált közösségi együttlétek száma és időtartama is csökkent.

A kumulált szamárköhögés-esetszám így 132 főre nőtt, ez a grafikon továbbra sem ad megnyugtató képet a helyzetről.

Az érdekes új jelenség

A fertőzés terjedésének kormegoszlása ezzel összefüggésben egészen június közepéig azt mutatta, hogy messze a legtöbb beteg a csecsemők közül is került ki. Az elmúlt két hét azonban ebben fordulatot hozott: a 26. és 27. héten 1 és 2 csecsemő vizsgálata lett pozitív, de közben a 15-19 éves korosztályban 4 és 5 gyanús esetet mutatott ki az NNGYK és hasonlóan sok volt relatíve a 40-49 évesek körében. A két korosztály kiugró értéke akár össze is függhet, hiszen könnyen lehet, hogy a gyermekek adják át szüleiknek a fertőzést a családon belül, vagy fordítva.

Arról pedig, hogy a csecsemők mellett miért a 15-19 éves korosztály a leginkább kitett a betegségnek, korábban írtunk részletesen. Mindez azért lehetséges, mert a kötelező védőoltási programban az érintett gyerekek csecsemőkorban kapják meg a fertőzés elleni vakcinát, majd 6 évesen és 11 évesen kapnak emlékeztető oltást. A vakcina sajátossága ugyanakkor, hogy 5-6 év után kopik a védőoltás védőpajzsa, vagyis épp 15-16 évesen lesznek a fiatalok ismét fogékonyak erre a fertőzésre, ahogyan az az alábbi kormegoszlásos ábráról leolvasható.