Csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol roma nemzetiségi választást is tartottak június 9-én. A visszaesés nem drasztikus, de nem is elhanyagolható mértékű – írja a Népszava.

A 2019-es adatok alapján 1383, idén 1283 településen tűzték ki a roma nemzetiségi választást, amit a valóságban öt évvel ezelőtt 1208, most 1129 településen tartottak meg. Mindez azt jelenti, hogy 2024-ben hat és fél százalékkal kevesebb településen rendeztek roma választást,

mint előző alkalommal – hívja fel a figyelmet a lap.

Magyarországon tizenhárom nemzetiséget ismer el a törvény. A másik tizenkét kisebbség esetében egészen minimális csökkenést, stagnálást vagy éppen kisebb-nagyobb növekedést jeleznek a számok. A megtartott választások alapján a németek – a második legnépesebb nemzetiségről beszélünk – csekély veszteséget könyvelhetnek el: 2019-ben 406, 2024-ben 403. Hasonló helyzetben vannak a bolgárok (34/33) és a lengyelek is (44/41).

Az örmények és a szerbek hajszálpontosan ugyanannyi településen tarthattak választást, mint korábban (32, illetve 46). A többi nemzetiség némi gyarapodást produkált. Érvényes ez a görögökre (35/38), a horvátokra (116/119), a románokra (69/77), a szlovákokra (112/115) és a szlovénokra is (10/11). A ruszinok és az ukránok – jó értelemben – kilógnak a sorból, önmagukhoz képest ők javítottak a legtöbbet: a ruszinok 42-ről 51-re, az ukránok 34-ről 52-re.

Összességében a tizenhárom nemzetiség 2188 helyi önkormányzati választást tarthatott 2019-ben, ebben az évben valamivel kevesebbet, 2147-et.