Vásárosnamény - Mérk-Válaj bajnoki labdarúgó mérkőzés (48)
[srizonfbalbum id=38]
Vásárosnamény – Talán senki nem reménykedett abban, hogy az őszi ámokfutást követően további mélyrepülésre lehet számítani játékvezetői szinten, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei megyei II. osztály Kelet Magyarország csoportjában. De eljött ez  a nap is, hiszen a húsvéti nyúl számunkra, sportszerető embereknek is hozott valami mást, valami újat, a 20. forduló soron következő hazai mérkőzésén, Vásárosnaményban. A tyukodi előzményeket nem taglalva már, tényszerű, hogy a játékvezetők képzése során talán a legfontosabb tézis, hogy jó mérkőzés vezető általában csak abból a sportemberből válhat, aki a szükséges adottságokkal rendelkezik, és emellett nagyon alaposan ismeri a labdarúgójáték minden csínját-bínját. Persze vannak olyanok is, akik talán szereplési vágyuk csillapítása érdekében egy jó iramú, látványos játékot hozó mérkőzést is el tudnak rontani ezzel. Bár ne vegyük el senkitől  a szereplés lehetőségét, mert talán remek adottságokkal rendelkező, értékes ember lehet bárki a színpadon. A gondolatmenetet tovább folytatván, a bírónak rendelkeznie kellene azzal a képességgel, hogy a játékrendszerek alkalmazásánál úgyszólván előre tudja, hogy a következő pillanatokban mi fog történni. Nem pedig két taktikailag jól felkészített csapat, küzdelmes játékát állandó, felesleges besípolással megszakítani.


A tegnapi mérkőzésen ennek épp ellenkezőjét tapasztalhatta a népes nézőseregből álló publikum. A mérkőzés teljes felvételét visszanézve megállapítottuk, hogy Losonczki Flórián játékvezető és segítői, Szőnyi Zoltán és Maleskovits Rudolf, több alkalommal sem álltak a feladatuk magaslatán, a hétvégi Mérk-Vállaj elleni mérkőzésen. Az őszi szezonban lejátszott tyukodi mérkőzés után már foglalkoztunk azzal, mekkora hatással lehet egy összecsapásra, ha a bíró vagy asszisztense nem a helyes ítéletet hozza meg egy meccsen. A tegnapi, Mérk-Vállaj elleni találkozót követően sajnos ismét kénytelenek vagyunk foglalkozni a bíráskodással, hiszen a játékvezető és később a vendég csapat ámokfutása erőteljesen befolyásolta az összecsapást. A felvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a mérkőzésen számtalan olyan ítélet volt, ahol piros vagy épp sárga lapot érő szituációkban. Persze azt már sajnálatos módon megszokhattuk, hogy a vásárosnaményi mérkőzéseken a csapat játékosainak testi épsége és annak megőrzése olykor nem szempont az ítélkezés során. Persze ilyen esetekben a bírói sípszó rendszeresen elmarad. Visszakanyarodva a mérkőzéshez, a vendég játékos sportszerűtlen ütő mozdulatát Illés Péter irányába, a bíró kettős sárga lappal büntette vagy Bicskó Gábor hátulról történő ,,elkaszálását,, (sajnos nem lehet és nem is szeretném máshogy kifejezni ezt) a bíró tétlenül nézte, Istennek köszönve meg ezúton, hogy nem történt komolyabb, hónapokig tartó sérülés ebből kifolyólag. Persze mi tudjuk, hogy a Beregben és a Szatmárban régi hagyományai voltak az aratásnak és  a kaszálásnak, de ez már a múlt. Mivel ez pedig nem egy hagyományőrző rendezvény volt, így nem a labdarúgó pályára való mozzanat, hiszen aki nem tud és nem akar játékostársának testi épségére vigyázni, nem biztos, hogy annak a füvön a helye!


Tudjuk, hogy az összecsapás levezénylőinek minden mérkőzésen (kiemelten a szerepelni vágyó játékvezetőket) ítélkezési és fegyelmezési jogköre van. Emellett igen sok múlik a játékvezető fellépésén, határozottságán, korrektségén, síphasználatán is. Ennek már a mérkőzés első percétől kezdve meg kellett volna mutatkoznia. A helyes ítéleteket a játékvezetőnek, a szabály írott és íratlan törvényeinek megfelelően, kellő határozottsággal kell meghoznia, mert csak ebben az esetben fogják ezt tőle elfogadni. A játékosok, de a közönség is inkább elfogad egy határozott téves döntést, mint egy határozatlan ítéletet. Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb ismérvhez a következetességhez! Ez az a pont, melynek a jelen és más labdarúgó osztályok bírói garnitúrájának van hová fejlődnie (természetesen tisztelet a kivételnek!), ahol a sportelvtársaknak tudati, magatartási képességgel kellene rendelkezni, de ennek sajnos sokszor híján vannak. Ha a szabálykönyvet lapozgatjuk illetve az oktatásra kanyarodunk vissza, világosan kiderül, hogy egy mérkőzés keretei között azonos feltételeket kellene  biztosítania mindkét csapat számára. Bár nem feltételezünk semmi szándékosságot vagy hibát ebben, feltételezhető, hogy Losonczki Úr és társai éppen influenzaszerű tüneteket mutattak ezen tananyagnál, ezért nem képesek ezek ismérvek szerint dirigálni egy meccset.

 
Persze minden játékvezető ember is, bár számtalan alkalommal bebizonyosodott már, hogy idegenbeli mérkőzéseink alkalmával a játékvezetők kényszeresen megijednek az agresszív és mondjuk ki őszintén primitív hazai szurkolótáboroktól. Így nem ,,mernek,, hiteles bírói ítéleteket hozni, ezzel is sújtva csapatunkat. Persze, ha nem tudja kizárni azon tényezőket, melyek befolyásolják a mérkőzés és munkásságának hatásait, lehetséges, hogy rossz tevékenységet választott szakmájául. A következetesség, ha az nem ellentétes a szabályokkal, a játék szellemével, akkor sokkal előnyösebb, mint a kapkodó, ítéleteit minden helyzetben másként meghozó játékvezetői módszer, melyet most is tapasztalhattunk. De maradjunk a szabályoknál, hiszen az is kérdéses, hogy a vendég kispadon, családias tavaszi ,,grill parti,, idilleken, miért ülhetnek le a civilek, arról már szót sem említve, hogy tetőpontként folyamatosan inzultálva a hazai játékosokat, szurkolókat és a bírókat egyaránt.
Említést kell tennünk a Mérk-Vállaj csapatát elkísérő szurkolótáborról és a csapatot vezető Szimuly Gábor vezetőedzőről is. Mérk-Vállajnak számtalan értéke van, de belátható, hogy eddig nem a futball kultúrájukról voltak híresek. Mi azért, mint kulturált beregi szurkolók hittük, és reméltük, hogy intelligens emberek garmadáját sorakoztattatja fel majd a vendég csapat, sportszerű, szórakoztató szurkolást biztosítva ezzel a pályán lévő sportszeretőknek. Ahogy másban, itt is tévedtünk! A vendég szurkolók alpári, nem csak pályára, hanem a közéletben sem való folyamatos hergelése, bekiabálásai által megtudhattuk, hogy az intelligencia mérő versenyen, nem feltétlenül állnának ,,szurkolótársaink,, a dobogó közvetlen közelében. Azt, hogy törzsszurkolóink közé állva folyamatos provokációnak voltak kitéve a hazaiak még megbocsátható, ilyen a labdarúgás, nem lehetünk egyformák. Bár megjegyzendő, hogy minden idegenbeli mérkőzésen hűséges szurkolóink nagyobb létszámot alkotnak, mint a hazai csapat szurkolótábora. Talán ez is jelent valamit! Ami nem megbocsátható! A pályán szívüket és lelküket kitevő labdarúgók és az edző, Tivadar András édesanyjának különböző, nyomdafestéket nem tűrő formátumban,  miért van helye a pálya szélén. Ez örök rejtély marad számomra, de gondolom nem csak én vagyok így! Tény, hogy apró faltokból kapott sárga lapos figyelmeztetéseink és a következetesség erőteljes  hiánya, megpecsételte az eddig oly sokszor jól működő, Tivadar András elméjében megszületett taktikai fegyelmet. Tény az is, hogy nem az idei legjobb formánkat hoztuk, de jól játszottunk a mérkőzésen, ennek ellenére is megnyerhettük volna a találkozót, ha a vendég csapat agresszív játékstílusát a bíró megfelelőképpen kezeli. Végszóként pedig mi beregi emberek büszkék vagyunk, hogy hazai és környékbeli játékosokból álló labdarúgóink a magyar mentalitást és fegyelmet képviselik. Szimuly Gáborról is essen néhány szó, hiszen a vendégek vezetőedzőjének itt virág vasárnap alkalmával is lenne mit meggyónnia! Kirohanásai illetve primitív viselkedése a hazai kispad illetve játékosok felé nyilvánvalóan nem a templomba járás erősségét mutatja, na de hátha!  Bár adott esetben javasolnám, hogy keresse fel a legközelebbi Kormányhivatalt és jelentkezzen be ,,Hatósági Szegénységi Bizonyítványért,,! Talán nem kellene oly büszkének lennie vagy éppen provokálnia senkit! Elég lenne csak, ha végezné a munkáját, mint edző! De talán Önt is elvitte a szereplési vágy! Erőszakos és néhol gyenge mentalitás játékosai, Oscar-díjra esélyes műeséseikkel, Románia földjéről hozott, csapatát teletűzdelt játékosainak kifelé integetése vagy provokációja elsősorban az Ön vétke, hiszen Ön készíti fel őket mind fizikálisan, mind mentálisan! Ha ez pedig nem megy, márpedig képi- és videó felvétel bizonyítja, hogy nem igazán sikerült ez, akkor lehet más hivatást kellene választania!
 
Kívánom, hogy átérezze milyen, mikor olyan vezetőséggel áll a háta mögött mint mi. Valljuk be, hogy Tivadar Andrástól, Filep Sándortól, Hornyák Mihálytól és Sárközi Jánostól és persze szurkolóinktól, Önök és társai csak tanulhatnak! Ami a legfontosabb, hogy sikerüljön a közeljövőben olyan játékosállományt összefogni, mely a magyar és környékbeli  játékosokra alapoz! Nem lehetetlen, hiszen nekünk sikerült!
 
Cikkünk felsorolt tények és állítások teljes mértékben az ott és a videó felvételen jól látható és hangilag jól kivehető eseményeken és történéseken alapul. A fent említett személyek illetve  a vendég szurkolótábor részére bármikor szívesen eljuttatok, okuljanak abból, hogy nem viselkedünk egy labdarúgó mérkőzésen!
Mi ezúton is megköszönjük mindazon beregi szurkolóknak, akik hangjukkal és jelenlétükkel támogatják, biztatják és nem pedig kritizálják a csapatot és a vezetőséget és edzőnket, Tivadar Andrást!
Természetesen, ahogy megszokhatták, a felnőtt és az ifjúsági mérkőzés teljes terjedelmében megtekinthető lesz hamarosan itt, vagy Youtube csatornánkon!

>

HAJRÁ NAMÉNY! HAJRÁ BEREG!

Kiss Barnabás
Főszerkesztő

A mérkőzés statisztikája:

Vásárosnamény–Mérk-Vállaj 3–3 (2–2)

Vásárosnamény, 150 néző

Vásárosnamény–Mérk-Vállaj bajnoki labdarúgó mérkőzés (3)

Edzői nyilatkozatok:

Tivadar András: – Lelkesen játszó ellenfél ellen vesztettünk két pontot. Ennek ellenére gratulálok játékosaimnak a mutatott játékhoz, megyünk tovább.

Szimuly Gábor: – Ha a játékvezető szájában veszi a sípot, azt nem azért teszi, mert az neki, vagy a sípnak jó, hanem azért, hogy karmester módjára levezényelje a mérkőzést. Ennek a ritka példáját láthattuk ma. Most már csak egyetlen kellemes dolgunk van, hazamenni, és elmerülni a sváb sonka ízvilágában.

Tabella állása:

Vásárosnamény–Mérk-Vállaj bajnoki labdarúgó mérkőzés (1)

További eredmények:

Tarpa–Csenger 1–0 (0–0)

Milota–Beregdaróc 4–0 (1–0)

Tyukod–Nábrád 2–3 (0–1)

Tisztaberek–Nyírmeggyes 4–0 (3–0)

Vámosoroszi–Tunyogmatolcs 3–0 (1–0)

Vásárosnamény - Mérk-Vállaj U19 bajnoki labdarúgó mérkőzés (1)

[srizonfbalbum id=37]

Vásárosnamény ifjúsági labdarúgó csapata, Mérk-Válaj együttesét fogadta a Kraszna menti sporttelepen. A Szűcs Béla által dirigált együttes a mérkőzés egészét irányítás alatt tartva, magabiztos és taktikus játékkal aratott kiütéses győzelmet.

A mérkőzés krónikája:

Vásárosnamény - Mérk-Vállaj U19 mérkőzés (1)

További eredmények:

Vásárosnamény - Mérk-Vállaj U19 mérkőzés (2)

Tabella:

Vásárosnamény - Mérk-Vállaj U19 mérkőzés (3)

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a BeregiHirek.hu nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Minden vélemény számít!