A Wenckheim kastély park legmagasabb pontján építette gróf Wenckheim Dénes 1902-ben a környék ékszerdobozának nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt.

A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A „Duboz” – „Doboz” pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete csak a szláv „dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesbõl” vezethetõ le.

Doboz község (Békés megye) a Kettõs-Körös és Sebes-Körös által alkotott Kis-sárréten, a Körösök összefolyásához közel, (8 km-re) fekszik. Õsi magyar falu. Hajdan mocsaras, tölgyerdõ közepén (tölgydoboz) Szent Istvántól II. András királyig királyi sertéshizlaló hely, majd Huszt, Pázmán és Aba család birtoka. A XVI. sz.-ban a koronára száll és a XVII. sz.-ban a Veres családé a terület. A XVIII. Sz.-ban a fellázadt rácok kifosztják. Legutóbb a Wenckheim család birtokának központja, a kastélyépület jelenleg általános iskola, melyet a XIX. Sz. második felében Ybl Miklós tervezett.

A volt Wenckheim kastély parkjában lévõ neoromán római katolikus templom és mauzóleum a környék dísze, a köznyelv szerint: „ékszeres doboz”, melyet Nikolaus Schiedek bécsi építész tervei alapján építettek.

A templom alapjának kiásását 1897-ben kezdték el és elkészülte után 1902. június 7-én szentelték fel. A templom felszentelésére 100 lovas, csizmás legény – a csizmaszárukban méteres nemzeti lobogóval – elõrelovagoltak a gerlai hídhoz a felszentelést végzõ püspök elé és onnan ünnepélyesen vonultak a templomba.

Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát.

A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el. A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek teszik még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.

A templom és kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készül, s szenteket, bibliai jeleneteket ábrázol. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.

forrás: www.kastelyok-utazas.hu, www.wenckheim.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!