Csúcsra jár a szakképzett munkaerő elvándorlása az országból, ez áll az áruházi létszámhiány hátterében is – állítja az Egyenlő.hu szakszervezet, amely az Economxnak levezette: bolti dolgozók százezreinek nem lesz elegendő a megélhetésre a jövő évre belengetett tíz százalékos minimálbér-emelés – írja az economx.hu.
Kép: Getty Images
Nem az a kérdés, hogy van-e munkaerőhiány az áruházakban, hanem az, hogy mekkora és annak mi áll a hátterében. Évek óta elszabadultak a fogyasztói árak, így a láncok – a Brüsszelben felpanaszolt profitadó mellett is – évről-évre talicskával hordják ki az országból a nyereség után járó osztalékot, miközben alacsonyan tartják a magyar béreket.
Az itteni üzletekben a dolgozók fizetése egyre inkább leszakad Európában, ez az oka annak, hogy a mindennapos megélhetési nehézségek miatt tömegek kénytelenek elhagyni a pályát. Sőt, a kereskedelemből is ezrek vándoroltak ki külföldre, hogy el tudják tartani a családjukat – jelentette ki az economx.hu-nak Bubenkó Csaba.
Az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke ezt annak kapcsán mondta, hogy a sajtóban megjelent: tavasszal néhány áruházláncnál több száz fővel csökkent a munkavállalók száma, ezért ágazati szinten voltunk kíváncsiak a nagyjából félmillió embert foglalkoztató kiskereskedelem helyzetére.
Mint kiderült, a vállalatok szerint szó sincs leépítésekről, sőt, folyamatosan hirdetnek nyitott pozíciókat az áruházakban, eközben javul a hatékonyság.
A szakszervezet úgy látja: a bérek hátul kullognak az európai rangsorban, ezért krónikus az emberhiány az élelmiszerellátásban, ami egyre inkább terheli a meglévő állományt, így pedig romlik a kiszolgálás színvonala.
Ezért, ha a munkaadók jövőre nem nyúlnak mélyen a zsebbe, fokozódik az ország teljesítményét befolyásoló elvándorlás.
Háromszor annyit keresnek az osztrák oldalon
Az Egyenlő.hu szerint hiába jelentik be évről évre a nagy cégek, hogy milliárdokból fejlesztik a béreket, az a statisztikák szerint is egyértelmű, hogy a boltokban jellemző fizetések rendre alulmúlják más területek, például az ipar fizetéseit. Emiatt tavaly is csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben – derül ki a jegybank egyik tavaszi jelentéséből.
Az országosan mért bérhátrány az élelmiszerboltokban például a feldolgozóiparhoz képest a 2019. évi 18,9 százalékról tavaly már 22,3 százalékra ugrott, ami európai viszonylatban is növekvő versenyhátrányt jelent – mutatott rá Bubenkó Csaba. Úgy, hogy egyébként az Eurostat szerint a hazai versenyszféra bérköltsége a legalacsonyabb sávban szerepel a kontinensen, vagyis itt nem kerül annyiba egy bolti dolgozó foglalkoztatása, mint például Ausztriában.
Ehhez képest ugyanazon üzletlánc itteni üzletéhez képest hasonló munkakörben háromszor annyit keresnek a dolgozók az osztrák egységekben, aminek hatalmas az elszívó ereje – emelte ki.
„Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni”
A szakszervezet a tagjaik valós idejű adatai alapján készült modellszámításokból az economx.hu-nak levezette: a kereskedelem szakképzett alkalmazottainak itthon jellemzően felkopik az álla, mert a megélhetési költségek emelkedése miatt már nem tudnak boldogulni a garantált bérminimumból. Ezért, akinek nincs megtakarítása vagy családi segítsége, másodállása, egyre inkább kénytelen más munkahely után nézni, akár a határon túl.
Egy garantált bérminimumon fizetett, kétkeresős családban a havi nettó jövedelem 425 ezer forintot tesz ki. Ha egyikük sem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt és nem tartanak autót, számításaink szerint – lakásbérleti díj vagy lakáshitel fizetése nélkül – a havi megélhetésük legalább 335 ezer forintba kerül. Ha lakást bérelnek, vagy a lakásvásárlási hitel önerős részére gyűjtenek, akkor a lakásszerzés havi költsége átlagosan további 120-200 ezer forintot tesz ki.
Ez pedig összességében már egyértelműen nem fér bele a nyolcórás, gyakran kemény fizikai munkával megszerzett áruházi fizetésekbe – részletezte az elnök, aki szerint ebből nemhogy megtakarítani, megélni sem lehet, azaz hozzájárulni a lakossági fogyasztás növekedéséhez. Mint fogalmazott: ez annyit jelent, hogy aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni.
Kolbászból van a kerítés
Mindaddig, amíg nyugati mintára itthon nem alakul ki az ágazati bérmegállapodások gyakorlata, és amíg ilyen nyomott a minimumjövedelem, érdemben nem változik a helyzet.
Sőt, egyre többen megelégelik a helyzetet és más szektorokban vagy a környező országokban próbálnak szerencsét, akár úgy, hogy nem költöznek ki, hanem ingáznak, például – maradva az eredeti példánál – Ausztriába, ahol a bolti dolgozók szerint is még mindig kolbászból van a kerítés – fejtette ki, idézve azt a nemrégiben közzétett jelentést, ami szerint nyugati szomszédunkban már a munkavállalók 3 százaléka magyar. Eszerint idén áprilisban az osztrákoknál 118 ezer honfitársunk dolgozott, ami éves szinten 4,4 százalékos növekedést jelent.
Az érdekképviselő szerint a hiányzó szakképzett munkaerőt képzetlen vendégmunkásokkal vagy szezonálisan diákokkal, nyugdíjasokkal nem szerencsés pótolni, mert az nyomot hagy a szolgáltatás színvonalán. Az elvándorlás miatti ellentmondásokat azzal a kormányzati törekvéssel sem lehet feloldani, hogy az egyes munkaköröket tömegesen mentesítik a szakképzettségi előírás alól.
Kiemelte: a huszonnegyedik órában van az ország, mert munkavállalók tömegei látják úgy, hogy az adókedvezmények, a családtámogatási rendszerek mellett is már csak a jelentős béremeléseknek lehet összetartó ereje.
