Közzétette - Kategória - Egyéb

Cserkút, Keresztelő Szent János templom


kovagoszolos_1.jpgA cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhalyós, donga boltozatú templom belsejében félkörives szentélyt őriz. Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya amelyen nincs és nem is vott ajtó. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról treskókkal díszített bejárat. A templom-hajó áttöretten északi talán hosszúkás, téglalap alakú szelvényen a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható. A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, tölötte jobboldalán teltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.

cserkut_templom_1.jpgBelépve a templomkapun, a hajó szemközti, északi falán két sorban láthatók a freskómaradványok. Felül sorakoznak az apostolok, akik követik az angyal vezérelte három napkeleti királyt Mária és a gyermek Jézus imádására. Az alsó sorban a szenvedő Krisztus, valamint a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható, amint mérlegre helyezi az elébe érkező holtak lelkeit. Tőle jobbra Szent Miklós áll. A kutatások alapján ezeket a festményeket a XIII. században készíthette egy bizáncias műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő. A diadalív déli oldalán a Szent Györgyöt ábrázoló freskó felirata szerint, 1335-ben készült, az előbbieknél kevésbé színvonalas alkotás. A diadalív közepén a világbíró Krisztus trónol, jobbjára gyűjtve az üdvözülteket. A diadalív belső oldalán az év hónapjaira jellemző tevékenységek ábrázolásai (hordót készítő kádár, szőlőt préselő szüretelő, arató földműves) láthatók. A festmények a XV. századból valók. A szentély egykori falfestményei tűzvész következtében elpusztultak. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte, mögötte látható a barokk stílusú Keresztelő Szent János-oltárkép, illetve a Rómában élő Prokopp Péter festőművész Kálvária-képe van. Ugyancsak ő festette a karzat alatt elhelyezett stációsorozatot is.

Templomlátogatás naponta 9-11 és 14-16 óra között; pénteken 14-16; szombat, vasárnap 9-11 óráig. Németh István: 30 471 2517

Geocaching adatokÁrpád kori templomok (GCCSER)
Szélesség N 46° 5,008′
Hosszúság E 18° 7,690′
Magasság: 255 m
Megye/ország: Baranya
Geoláda típusa: Multi geoláda (2V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=126

Nagyobb térképért klikk a képre!

 

turaterkep.jpg


Ezeket olvasták még

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük