Cserépváraljai kaptárkövek hazánk legmonumentálisabb kaptárkövei 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze, Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak. A nagy kaptárkő déli oldala szabályos kúpformájú, majd 10-13 méter magas, és 25 fülke található benne. Tőle keletre, kb. 25 méterre látható a kisebb kúp, amelyben 5 fülke helyezkedik el.
Cserépváralja portáinak jelentős része még a századfordulón is riolittufába vájt helyiségekből állt. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdálkodókat, hogy a pincéjüket úgy alakítsák át, hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. Az egykor jellemző pinceházak világába a műemléki védettségűbarlanglakásos tájház enged bepillantást, mely felszerelésével és használati eszközeivel az egyedi életformát tükrözi vissza.
Cserépváraljai kaptárkövek – más elnevezés szerintköpüskövek,vakablakoskövek,bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A legújabb kutatások több fülkekészítési periódust különböztetnek meg a IV-XIV. század között, ám régészetileg egyelőre csak későbbi időszak igazolt. A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg, erre a korra utalnak a környezetükben feltárt cserépedény-maradványok is. Írásos forrás még nem került elő a kaptárkövekről, használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal:
- Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt. Ezt az álláspontot támasztja alá az, hogy egyes fülkékben valóban találtak méhviasz nyomokat, cáfolja viszont, hogy a fülkék tájolása sok esetben nem jó irányú, hátlapjuk pedig nem egyszer kifelé dől. Minden érv és ellenérv ellenére mégis innen származik a kaptárkő és kaptárfülke elnevezés.
- Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe.
- A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, melyre az elnevezésük is utal:Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő,Királyszéke, Kősárkány, Kőasszony, és néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.
Cserépváralja határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. A kaptárkövek zöme kúpformájú, köztük impozáns méretűek is vannak. Talán a legismertebb a Mangó-tető déli oldalából kimagasló Nagykúp, amelyet az idősebb lakosok Ördögtorony néven is emlegetnek. A Mangó-oldal riolittufa mélyútja (Törökút vagy Nagy-kőkapu) alatt, meredek lejtőből emelkedik ki a 16,2 m magas tufakúp. A képződmény oldalán 25 db erősen elkopott fülke látható. A hegyoldalhoz alacsonyabb gerinccel, nyakkal kapcsolódó kúpkő csúcsába egy mélyedés van faragva, a szikla alatti völgy felé lejtő sziklafelszínbe pedig egy csatorna, valamint gödrök vannak vájva, melyekre az 1960-as Korek József vezette régészeti ásatás során találtak rá. Az ásatások nem hoztak igazán értékelhető eredményt. A kaptárkő előteréből két darab 11-12. századra datált edénytöredék (hullámvonalas kerámia) és egy karddarab (magasabb szintről pedig üvegdarab és egy kovácsoltvas mécstartó) került elő. Ezekből és a későbbi, szomolyai ásatások leleteiből azonban messzemenő következtetéseket vontak le a fülkék használatának idejére vonatkozóan, amit a 11. és 15. század közé helyeztek.
A Nagykúpot és a tőle keletre lévő ötfülkés, közvetlen környezetükkel együtt 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 1977 január 1-től a többi, csordás-völgyi és Karud környéki kaptárkővel együtt a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett részét képezik, ezért a jelzett turistautakról letérni tilos!
A Nagy-kúptól nem messze, a Csordás-völgy kicsiny, keleti mellékvölgyében szintén találunk kaptárköveket. Az öt sziklából álló csoport nyugati kúpja a legmonumentálisabb. Erősen hasadozott, gyorsan pusztuló felületén 16 db nagyméretű fülke sorakozik. A keleti, kisebb kúpon 6 db fülkét láthatunk. A Tardra vezető műúttól nyugatra nyíló Furgál-völgy északi oldalán mint hatalmas, kővé vált cápauszonyok sorakoznak a kúpalakú kaptárkövek. Az öt sziklán összesen 32 db fülke számolható össze.
A Mangó-tetőről kelet felé lehet leereszkedni a Kő-völgybe. Érdemes fölkeresni a Nagybábaszék északkeleti oldalán megbújó bizarr formájú kaptárkövet, melynek felső, délkeleti oldalán 7 db viszonylag jó állapotú fülke, alsó, északi égtáj felé néző falán pedig 5 db fülke van. Ősztől tavaszig a fák ágai közt jól látható innen a Kő-völgy túlsó oldalában lévő Köves-lápa nevű oldalvölgy két sziklatömbre tagolódó kaptárköve. A Karud délnyugati oldalában húzódó törésvonalakkal alaposan átjárt sziklakibúváson összesen 11 fülke látható. A Kő-völgy Felső-szoros nevű részének bejáratától keletre a Szaduszka nevű hegytető déli lejtőjén bújik meg a Koldustaszító kaptárköve. Az alacsony tufapad délkeleti oldalába 6 fülkét faragtak.
Cserépváralja környékén számos egyéb látnivaló is akad: például a faluban lévő barlanglakások egyikéből kialakított tájház, a Vár-hegyen lévő erősség romja, a hegy kőzetanyagába bevágott 12 darab 4-10 méter mély, körte alakú gabonásverem és pincelabirintus, és a Felső-szoros riolit-ignimbritbe mélyülő szurdoka.
Nagyobb térképért klikk a képre!
