Zsinórban több súlyos csalással is találkozott az elmúlt pár hétben Nagy Zoltán ingatlanjogász, ráadásul olyanokkal, amelyek nehezen kivédhetőek. Három hét alatt, három hamisított tulajdoni lappal találkozott a praxisában, és más ingatlanos is beszámolt hasonló esetről. Mint az Etikus Ingatlanosok Egyesületének munkatársa elmondta, az egyik lehetséges csalás, hogy a jogos tulajdonost kitúrják az ingatlanból, miután idegenek hamis papírokkal a saját nevükre íratták azt a földhivatalban. Mindez úgy történik, hogy a tulajdonos nem is tud róla. Ha a csalók a bűncselekménnyel szerzett lakást vagy házat eladják, akkor a vevő nagyon nehéz helyzetbe kerül, olvasható a hirado.hu cikkében.

Ekkor a bíróság feladata dönteni, hogy az eredeti tulajdonos vagy a vásárló viselje a veszteséget, ami mindenképpen előáll, ha a csalók eltűnnek a milliókkal, illetve eltüntetik a pénzt, és nem lehet rajtuk behajtani. Az is előfordult, hogy az eladás előtt kevéssel hamis papírokkal a jelzálogot törölték az ingatlanról. A vevő kifizette a vételárat, aztán szembetalálkozott a zálogjog birtokosával – ez lehet például egy bank –, aki perelni kezdett a jussáért.

Hasonló hamisítós trükkök a kilencvenes években fordultak elő nagyobb számban, aztán visszaszorult a jelenség, most pedig meglepve tapasztalja, hogy rövid idő alatt ismét több ilyenbe belefutott. Nagy Zoltán szerint az efféle csalások ellen nincs százszázalékos védelem, ami ijesztően hangozhat, de utóbbi esetben annyit például érdemes lett volna megtenni, hogy a vevő, illetve az ügyvédje jobban utánanéz a friss törlésnek, felhívja a jogosultat, és megkérdi, valóban megszűnt-e a zálogjoga az ingatlanon. Persze, ez utólagos tanulság, lehet, hogy még egy tapasztalt ügyvéd sem járt volna el így, miután a tulajdoni lap látszólag rendben volt.

Egyéb gondok is adódhatnak

Az ingatlanvásárlások során persze egyéb szempontok is felmerülnek, amire érdemes odafigyelni. Így az sem mindegy, terhelik-e az ingatlant szolgalmi jogok, például jó, ha még időben kiderül, hogy a szomszédnak biztosítani kell a vezetékfeketést vagy az átjárást a telken. Társasházak esetében a közös kerthasználat sok esetben természetes, ám gyakran problematikus. Az eladó általában nem köti a vevő orrára, hogy van olyan szomszéd, aki hétvégente oda engedi ki a kaukázusi juhászát szaladgálni, szimatolgatni, vagy nem egyértelmű, hogy füves pihenőhelyként vagy parkolóként használják, esetleg a földszinti lakó saját medencét vagy homokozót készül odatelepíteni.

Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja szerint a lakóközösség összetételére sok vevő rákérdez, nem csak az szólhat a vásárlás ellen, ha antiszociálisak a szomszédok, de az is, ha az érdeklődő azt sejti, rugalmatlan vagy kispénzű a közösség, ezért nehéz lenne bármilyen változtatást, közös beruházást, épületjavítást, karbantartási munkát, felújítást keresztülvinni.

Ingatlanturisták

De nem csak az eladó okozhat ugyanis bosszúságot a vevőnek, hanem az érdeklődők is neki. Ennek egyik furcsa esete, amikor olyanok jelentkeznek be egy ingatlan megtekintésére, akik egyáltalán nem akarnak vásárolni. Beák Attila szerint jellemzően olyan unatkozó emberekről van szó, akiknek kifejezetten jó vasárnapi, cukrászda előtti program lehetőleg minél nívósabb, exkluzívabb ingatlanok meglátogatása. Őket viselkedésük, megjegyzéseik alapján viszonylag jól be lehet azonosítani – utólag – tette hozzá.

Felesleges hazugságok

Nem ritka, hogy az ingatlanhirdetésben egyszerűen máshová, kedveltebb utcába teszik a lakást, mint ahol az valóban elhelyezkedik, de olyan is előfordul, hogy a rendkívül vonzó paraméterekkel ajánlott ingatlan nem is létezik, csupán csalinak szolgál, hogy kapcsolatba léphessenek az ügyféllel. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint az ilyen hirdetések mindenképpen károsak. Bár a nagy számok törvénye alapján beeshet olyan vevő, akik így kerül, aztán marad kapcsolatban a trükköző ingatlanossal, ám az effajta reklám összességében ez rombolja a piaci bizalmat.

Az elemző szintén a nem kívánatos jelenségek közé sorolta azokat a hirdetéseket, amelyekben közlik, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénybe vevőknek drágább lesz az ingatlan. Az eladó ezt azzal indokolhatja, hogy a készpénzes vevőhöz képest a csokosok több időt és ügyintézést igényelnek, ami pedig anyagi hátránnyal is járhat az ingatlan tulajdonosa számára.