Közzétette - Kategória - Látnivalók, túrautak, várak, templomok, Magyarország és a megye tájairól készített cikksorozatok, Magyarország várai és várromjai

Celldömölk, Bencés apátság romjai


Celldömölk, Bencés apátság romjai 1.jpgCelldömölk több mint 750 éves múltra tekint vissza. A település ősi, központi magját, a dömölki bencés apátságot először egy 1252-ben kelt oklevélben említik. Az apátság közelében két település is kialakult. Jobbágyainak és szolgálóinak faluját Pórdömölknek, később Egyházasdömölknek, a nemesek faluját Nemesdömölknek nevezték. Az apátságban bencés szerzetesek tevékenykedtek. Az egyházi működés a török hódoltság idején szinte teljesen szünetelt, majd az 1681-es országgyűlési törvénycikk nyomán Nemesdömölköt artikuláris helynek jelölték ki, ahol evangélikus templomot építettek.

Celldömölk, Bencés apátság romjai 2.jpgA 18. század elején az apátságba visszatértek a szerzetesek és létrehozták Kismáriacellt. A bencés apátság már a 16. század előtt is búcsújáró hely volt, csodatévő hírében álló kegyszobrát a törökök elől elmenekítették. Az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor másolatát hozta magával Koptik Odó apát, és lendítette fel ezzel újra a hitéletet. A kegytemplomot 1748-ban szentelték fel. Az 1755-ben épült kálvária átadásával teljessé vált a búcsújáróhely. Kiscell apátsági székhellyé lépett elő.

Celldömölk, Bencés apátság romjai 3.jpgA település 1768-ban sóhivatalt kapott, 1790-ben II. Lipót mezővárossá nyilvánítatta Kiscellt. A város egyre inkább benépesült, iparosai, kereskedői, híres vásárai és sóraktára révén hamarosan a környék központja lett. 1830-ban Kiscellben alakult meg az ország egyik első vidéki társasköre, a Kemenesalja Casino. A 19. század közepén közigazgatásilag megerősödve járási székhely lett.

A templom, kolostor és kálvária együttes a magyarországi barokk zarándoklatok és az ehhez kapcsolódó bencés szerzetesség egyik legjellegzetesebb emlékcsoportja. A kolsotoregyüttes a mariazelli zarándokutak hatására létesült a XVIII. század közepén.

Celldömölk, Bencés apátság romjai 5.jpgA középkorban Dömölk néven említett településen bencés apátság épült Szûz Mária tiszteletére a XII. század végén, a XIII. század elején. A hagyomány szerint III. Béla alapította, de az elsõ biztos említése korabeli írott forrásban csak 1252-bõl származik. A kolostor és temploma lényeges nagy változtatások nélkül állott a késõközépkorban. A XVI. század elején a kolostor Pannonhalma leányapátságaként szerepel. A szerzetesek 1560-ban hagyták el. Az egyhajós, félköríves szentélyû templom, amelyhez a nyugati oldalon egy torony csatlakozott romos állapotban megmaradt a település szélén, további részleteit régészeti ásatások hozták felszínre, ma romkertként látogatható.

Celldömölk, Bencés apátság romjai 6.jpgA bencés apátság újkori újjáéledése már más helyszínen és más körülmények között történt meg. A város középén elhelyezkedõ barokk templom és kolostorépület a mariazelli (máriacelli) zarándokutak hatására keletkezett. Koptik Odó bencés apát Mariazellbõl hozott egy kegyszobormásolatot, és ennek számára 1747-48-ban felépíttette a mai bencés templomot. Maga a templom és annak építészeti részletei is az ausztriai zarándokhely részleteit másolják. A templom közepén áll a gróf Erdõdy György alapította kápolna, amelyben elhelyezték a ruhákba öltöztetett kegyszobrot.

Celldömölk, Bencés apátság romjai 7.jpgA szentélyében Szent István és Boldog Gizella esküvõjét ábrázolják egy 18. századi festményen, míg a kápolnák oltárképein Szent Imre és a Mária neveltetését örökítették meg. Ez utóbbi Schaller István alkotása, míg Nepomuki Szent János képe Dorffmaister István alkotása 1767-ból. Külön említést érdemel a templom apszisa mögött kialakított tér, amely a zarándoklatokkal kapcsolatos emlékek tárháza. A barokk apátsági épület nem kapcsolódik közvetlenül a templomhoz, ahogy külön álló építmény a barokk kálvária is.

A kolostorépület ma városházaként mûködik, homlokzatát Mária-szobor díszíti. Belsõ tereiben megmaradtak a stukkó és freskódekoráció részei, amelyek 18. század második felében készültek. A templom, kolostor és kálvária együttes a magyarországi barokk zarándoklatok és az ehhez kapcsolódó bencés szerzetesség egyik legjellegzetesebb emlékcsoportja.

forrás: Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Geocaching adatok

Vasutas város Mária-kegyhellyel (GCCeDo)
Szélesség N 47° 15,314′
Hosszúság E 17° 8,368′
Magasság: 132 m
Megye/ország: Vas
Geoláda típusa: Multi geoláda (2H+4V)

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3247

Nagyobb térképért klikk a képre!

turaterkep.jpg


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük