A világ legszegényebb térségeiben, mindenekelőtt a szubszaharai Afrikában 12 százalékkal magasabbak lehetnek az élelmiszerárak a mostaninál 2030-ra, ha nem sikerül megfékezni a globális felmelegedést – figyelmeztetett a Világbank az e hónap végén Párizsban kezdődő klímacsúcs elé időzített jelentésében. A felmelegedés lassítását, az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását megfékező intézkedésekről tárgyaló több mint 190 országnak olyan lépésekről kellene majd kötelező érvénnyel megállapodnia, amelyek révén megakadályozható, hogy több mint két Celsius-fokkal emelkedjék a globális átlaghőmérséklet. Az ezt megelőző kiotói klímacsúcson elfogadott kötelezettségek ideje lassan lejár, ráadásul a világ két legnagyobb GHG-kibocsátója – az USA és Kína – nem is csatlakozott hozzájuk. Ha a párizsi tanácskozás nem jár konkrét eredménnyel, akkor a Világbank szakértői szerint az extrém időjárás nyomában járó szárazság, illetve a kiszámíthatatlan esőzések miatt 2030-ra öt százalékkal, 2080-ra 30 százalékkal csökkenhetnek a gabonatermés-hozamok. Ez azokra a háztartásokra mérhet csapást – mindenekelőtt Afrikában és Dél-Ázsiában –, amelyek a jövedelmük legalább 60 százalékát élelmiszerre költik.Azzal is számolni kell, hogy a két-három fokkal magasabb átlaghőmérséklet nyomán öt százalékkal nőhet azok száma, akiket a malária fenyegethet (ez további 150 millió embert jelent), és több lesz a vízhiány miatti higiéniás megbetegedés is. A globális felmelegedés pedig csak akkor tartható két-három fok alatt, ha 2100-ra nullára csökken a GHG-kibocsátás – ezt a célt már a G7 országok idei csúcstalálkozóján kitűzték.
Összességében a következő 15 évben több mint százmillióval gyarapodhat a szegénységben élők tábora, beleértve azokat is, akik visszaesnek az egyszer már elhagyott állapotba (utóbbi egyedül Indiában 45 millió embert fenyeget). A Világbank szerint ennek kivédéséhez a klímamegállapodáson kívül egyebek közt olyan eszközöket kellene bevetni, mint az árvízvédelem, a környezeti katasztrófahelyzetek jobb előrejelzése, valamint a szárazságtűrő gabonafélék és háziállatfajták elterjesztése.
A mezőgazdaság a leginkább érintett
Tízből hét magyar önkormányzati vezető szerint a saját környezetében érzékelhető problémát okoznak a forró nyarak, az UV-sugárzás, az aszály, a hőmérséklet-ingadozások és az egyre hevesebbé váló viharok, zivatarok – derült ki az Energiaklub felméréséből. A klímaváltozás a mezőgazdaságot érinti leginkább. Többségüknek azonban korlátozott információ áll rendelkezésére ahhoz, hogy a települése fel tudjon készülni a klímaváltozás hatásaira.
