Március 6-án (kedd) az árvízzel veszélyeztetett térségbe látogat Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Fónagy János vízügyi miniszter, akik helikopterről is megszemlélik a veszélyeztetett területeket. Orbán Viktor kormányfő a helyszínen bejelenti: 800 millió forintot csoportosítanak át a védekezésre. A védvonalakon dolgozott 5 védelmi osztag 234 fővel, 9 PV komplex brigád 450 fővel, 1200 fő katona, 2600 fő közerő, összesen mintegy 6000 fő. A védekezési munkák műszaki irányítását 150 fő saját és 180 fő társ vízügyi műszaki végezte.
Tarpa-Vásárosnaményi szakaszon a Tisza jobb parti árvízvédelmi szakaszon, ahol a későbbi gátszakadások történtek, még amikor a folyó a mederben volt, elkezdődött a homok szállítása, a homokzsákok töltése és beépítése. Az áradás rendkívül heves volt, másnap délben a víz szintje egyezett a homokzsákból épített nyúlgát szintjével. romló feltételei, és a rendkívül gyors kialakulásuk miatt nem lehetett mindegyiket biztosítani. Tarpa és Tivadar között a 3 kilométeren emelt nyúlgát a töltés fölött 50 centiméteres vizet tart meg.
11 órára egyre kritikusabb a helyzet Tarpa és Tivadar között. A kiépítetlen tarpai szakaszon délelőtt rövid idő alatt számos helyen suvadt le a mentett oldali rézsű a korona élétől, helyenként a korona közepétől. A suvadisok előtt és azokkal egyidőben számos csurgás is kialakult, azonban azokat sikerült hatástalanítani. A suvadásokat a védekező erők megpróbálták megtámasztani, azonban azok nagy száma, megközelíthetőségük egyre jobban reménytelen volt. Összesen 11 suvadás alakul ki a két település közötti töltésen.
A töltés oldalán forrásként tört elő a víz és egyre elementárisabb erővel mosta szét a gátat. Patakokká, majd kisebb folyóvá gyarapodott, mielőtt a Tisza végképp utat nyitott magának. 12 órakor a kormány rendkívüli árvízvédekezési veszélyhelyzetet rendel el a Felső-Tisza érintett területein, amely összesen 280 kilométer töltést érint.
13 órakkor a tarpai gátszakaszon újabb 5 suvadás keletkezik. Az egyik suvadásnál a töltéskorona 13 óra 30 perckor hirtelen berogyott, a víz nagy intenzitással tört ki a mentett oldalra, a gátszakadás kivédhetetlen volt. Átszakad a gát Tivadarnál.
Egy óra múlva (14 óra 30 perc) egyidőben két közeli suvadásnál szintén áttört a víz, a két áttörés rövid időn belül összemosódott, újabb gátszakadás alakult ki. A kitörő víz megállítására nem volt esély.
Egy védekező így emlékezik erre a pillanatokra: „…amikor a folyó lelökte a gát koronáját érezni lehetett a folyó félelmetes erejét. A víz hatalmas morajjal ömleni kezdett a kifelé. Pillanatok alatt nagyobbnál nagyobb medret vágott magának. Talpaunk alatt mozgott már a gát, nem szakadt, csak mintha hullámzott volna, s nem tudtuk mikor omlik össze alattuk az ürgék járta földszivacs. Az ott lévők arcára kiült a sápadtság, s homlokukat a hideg veríték verte ki. Félelmetes volt…”.
A Tisza Tivadarnál akkor tetőzött 1014 cm-es vízállással 56 cm-rel meghaladva az 1998-as, 149 cm-rel pedig az 1970-es legnagyobb vízállást. A március 6-án 13.30 órakor bekövetkezett gátszakadásig a Tisza felső szakaszán 30 km hosszú nyúlgát épült alig több mint egy nap alatt.
A Tarpa és Tivadar közötti jobbparti két töltésszakadásnál a Tiszából 140 millió m3 mennyiségű víz (maximálisan 800—900 m3!s vízhozam) folyt ki a beregi öblözet felé. Ez a vízhozam hiány nem jelentkezett a tivadari tetőző vízállásnál árvízcsökkentő tényezőként, mert a töltésszakadás pillanatában már éppen tetőzött. Így Tivadarnál a kárpátaljai és hazai töltésszakadás nélkül 1040—1060 cm tetőzés következhetett volna be elméletileg.
A Tarpát Tivadarral összekötő úton törődötten bandukoltak visszafelé az emberek. A tragédia mindenkit megviselt. Hiábavaló volt hát az elszánt küzdelem, nem tudtak úrrá lenni a folyón. Ki meg sem szólalt, egy-két keresetlen szó is elhangzott, és ott bújkált már a félelem is. Mi lesz, ha a Tisza nem elégszik meg a földekkel?
A gátszakadás után 16 óra 45 perckor 8 beregi település 4 ezer lakóját kitelepítik, több mint 3 ezren otthon maradnak. Tarpát Nyírmada, Gulácsot Rohod és Ófehértó, Tivadart Pusztadobos, Hetefejércsét Szabolcsbáka, Márokpapit, Csarodát Nyírlövő, Tákost Gemzse, Jándot Gyulaháza fogadja be. Az emberek kisebb csoportok más falvakba is kerültek, sőt jelentős számban más településekre, rokonokhoz húzódtak.
Tarpa főtere buszokkal volt tele. Ahogy egy megtelt, indult Nyírmadára. Főként asszonyok és gyerekek érkeztek apró csomagokkal. Arcukon a meggyötörtség, a virrasztás, vagy éppen az elcsigázottság nyomai. Sokan férjük oldalán küzdöttek a gáton az utolsó percig. Nem tudták tovább elfojtani kétségbeesésüket. Itt kell hagyni mindent, pedig szívük inkább maradnának. Inkább a veszély, mint a bizonytalanság.
Tarpáról 1000-1200 ember a Nagy-hegyre menekült. A hétvégi házak, borházak biztos menedéket nyújtottak az emelkedő víz fölött. Sok tarpai még az állatait is felhajtotta. A katlan óriási szolgálatot tett a tarpaiaknak: ide hajtották sok száz állataikat. Ki tehenet hajtott, ki az ölébe vitte a bárányt, a méheket. De még több is elfért volna. A családok egy csoportban tartották jószágjaikat, ott etették, itatták. Vizet lajttal hoztak Beregsurányból, gyakran keresgélve az áradat borította utat. Az idegen borháztulajdonosok sorra felajánlották szőlőhegyi házacskájukat. Szabad tűzön főztek, friss tavaszi levegő fűszerezte ízesre az étkeket.
A kimenekítés közben a víz tovább romolta a töltést. A két gátszakadás szélessége megközelítette a 60 és a 70 métert. Délután öt óra a gátszakadásokon átömlő víz eléri a Tarpát Guláccsal összekötő utat.
Március 7. (szerda) a gátszakadás miatt vízben áll Gulács, Tarpa, Jánd, Hetefejércse, Csaroda, Tákos, Gergelyiugornya egy része – a mélyebben fekvő területeken másfél méteres víz lepi el a házakat. A Márokpapi köré épített lokatizációs töltést is eléri az ár.
Hajnalra a tarpai gátszakadás felől érkező víz átbukik a Vásárosnamény-Gergelyiugornyára. Tiszaszalka közötti úton reggelre 3-4 kilométeren át 60-80 centiméteres víz borítja el az utat. Több település szárazföldön megközelíthetetlenné válik. Délutánra újabb 12 településről 7100 lakost telepítenek ki. Csaknem 6 ezren saját felelősségükre a falvakban maradnak. Vásárosnamény-Gergelyiugornyát Vásárosnamény, Vámosatyát Nyírbogát, Gelénest, Lövőpetri, Barabást és Beregsurányt Kisvárda, Lónyát Nyírmada, Beregdarócot, Pap, Mátyust Máriapócs, Tiszakerecsenyt Nyírgyulaj, Tiszavidet és Tiszaszalkát, Baktalórántháza, Tiszaadonyt Baktalórántháza és Genizse fogadja. A gátszakadásokon átáramló víz eléri a 41-es számú főutat. Vámosatya alig 4 kilométerre fekszik a 41-es számú főúttól. Március 7-én délelőtt hangosbemondóval hirdették ki, hogy délutánig teljes egészében el kell hagyni a községet. A védelem aznap döntötte el, hogy átrobbantja a 41-es számú főutat, amely természetes gátként fogta fel a Tarpa felől érkező vizet. A szakemberek attól tartottak: ha nem vágják át az utat, akkor a Víz fogja áttörni azt.
A kimenekítés közben a víz tovább romolta a töltést. A gátszakadások szélessége megközelíti a 100 és a 150 métert. A Miskolci Speciális Mentők bekapcsolódnak az értékmentésbe, a falvakban maradtak ellátásába. Megkezdődik a kutak, emésztőgödrök, temetők felmérése, amelyek fertőzésveszélyt jelenthetnek.
Március 08-án, illetve 09-én elkezdték a Tarpai gátszakadások bezárását. Március 09-én 12.00, illetve 16.30 órára a helikopteres szállítású kővel töltött konténerekkel és homokzsákok beépítésével sikerült a vízátfolyást megszüntetni. A gátszakadások bekövetkezése után azonnal elkezdődött az elzárás lehetőségeinek vizsgálata. A gátszakadásoknál nem alakult ki kopolya, ami későbbi munkálatokat kedvezően befolyásolta, sőt a víz felőli oldalon a töltésláb fölött egy stabil bukóélszerű földsáv maradt meg.
A Tisza Tivadar-Tarpa közötti szakaszán az árhullám során a szakadási nyílásoknál keletkezetteken túl további 14 suvadás alakult ki. A suvadások vagy a mentett oldali koronaéltől, vagy a korona közepétől indultak el. A védekezés során nem volt lehetőség azok teljeskörű, szakszerű megtámasztására, ezért azok megerősítését azonnal meg kellett kezdeni, nem lehetett megvárni a szakasz végleges helyreállítását, mivel az hosszú időt venne igénybe, és az alatt az idő alatt újabb árhullám alakulhat ki, amit a legyengült töltés nem tudna kivédeni.
Az árhullámcsúcsra befolyásolt csökkentő hatás valószínűleg jelentősebben érvényesült a vásárosnaményi, de főleg a záhonyi, dombrádi, tiszaberceli szelvényeknél. A kiömlött vízmennyiség később jelentős részben visszafolyt a mederbe és hozzájárult az apadás ütemének csökkentéséhez.
A Tisza jobb parti töltésének szakadása Tivadar és Tarpa között 2001. március 6-án kora délután két helyen következett be, melyek később 110 m-re, illetve 145 m-re növekedett. A Tiszából kiömlött Víz mennyisége 140 millió m3 volt. A szakadásokon kiömlő víz gyorsan terjedt tovább. Az eszenyi zsilipet március 24-ig nem lehetett kinyitni a magas vízállások miatt, ezért az döntött területek árvízmentesítése elhúzódott.
Március 9-től kezdve a 41. számú főútvonal mentén 12 helyen, a Tiszaadonyt Barabással összekötő út mentén pedig 8 helyen naponta mértek vízhozamot. Légi szemrevételezéssel, naponta kétszer állapotrögzítést végeztek az elöntött területek nagyságáról, elhelyezkedéséről. Folyamatosan készítettek vízmérlegszámításokat a két út által három részre osztott területen történt tározások alakulásáról. Összevetve a vízmérleg módszerrel történt számításokat a légi állapotrögzítések eredményeivel, megállapítható, hogy a számított és a mért állapot igenjó egyezést mutatott. 200 1- 2002-ben a beregi lokalizációs terv megújítása során részletes kétdimenziós modellezéseket végeztek. Ennek keretében elemezték és modellezték a 2001. évi beregi árvízelöntési folyamatot is.
A Tisza jobb parti töltésének szakadása Tivadar és Tarpa között 2001. március 6-án kora délután két helyen következett be. A szakadást először az 54+650 tkm-ben, majd az 55+350 tkm szelvényében jelezték március 06-án 13.30 órakor, majd 14.30 órakor, aminek helye a szakadás utáni pontos felmérések alapján az 54+235-54+345 tkm (tivadari szakadás), illetve 55+340-55+485 tkm (tarpai szakadás) közötti szelvényszámokra módosult. Az 54+650 tkm-nél egy 25 m széles a töltéskorona közepétől induló, a töltéslábig tartó suvadásnál a töltés hirtelen 5,0 m szélességben 1,5 m mélységben megroskadt és átszakadt. A kiszakadt nyílást a víz gyorsan mélyítette és szélesítette, elzárására esély sem volt. Az 55+3 50 tkm-ben két egymáshoz 15 mre lévő suvadásnál egyszerre következett be a töltéstest teljes állékonyságvesztése, s a víz először két, egyenként 5,0—6,0 m széles nyíláson áramlott ki, ami rövid idő alatt eggyé teljesedett. Március 6-án este a szakadások szélessége 60—70 m volt, ami később 110 m, illetve 145 m-re növekedett az utólag pontosított mérések alapján.
[slideshow_deploy id=’97639′]
Tarpai Önkormányzat
