Közzétette - Kategória - Barabás, Bereg, Szatmár és Rétköz térségi krónikái, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelenés, Gulács, Gyüre, Jánd, Kisvarsány, Lónya, Mándok, Márokpapi, Nagydobos, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Ópályi, Pusztadobos, Tákos, Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Vámossatya, Vezér cikkek

Beregi memento a fehér ka­rá­csony emlékére itt a Beregben!


Hóesés a Beregben (19)

Vásárosnamény – ,,Fehér Karácsony, úgy vártunk rég, ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén. Fehér Karácsony, száz csillag ég, bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér.,,- hangzik fel az ismerős dallam. A ka­rá­csony ugyan itt van, de az igazi ün­nepi han­gu­lat az idő­já­rás­ban és szívünkben ismét el­ma­radt. Az év utolsó hó­napja szinte kora ta­va­sza­ian indult, bár a meteorológusok de­cem­ber végére ke­mény fa­gyokra és ködös időre figyelmeztetnek, de havazásra ismét nem várható. Hiába a szeretet ünnepe, az ajándékozás és rég látott szeretteink viszontlátása, hó és havazás nélkül egy karácsony sem az igazi. Hiába vártuk és karácsony közeledtével egyre sűrűbben tettük fel a kérdést, fehér lesz-e az idei karácsony. Mikor azonban szembesültünk tegnap azzal a ténnyel, hogy idén is elmaradt a karácsonyi havazás, nosztalgiába merülve idézzük fel gyerekkorunk hóban gazdag karácsonyait. Lehet, hogy nem túlzottan szeretjük a telet, de az biztos, hogy sokszor csodáljuk karácsony és szenteste idején a havas táj látványát, a jégbe fagyott beregi világot, a tél hófehér és néma birodalmát a Tisza és a Kraszna mentén.Hóesés a Beregben (22)

Mennyire szép is tud lenni a természet ilyenkor is a Beregben. Nem csoda hiszen minden évszaknak megvan a maga szépsége. Minden évszaknak meg van a maga adta természeti varázsa itt a Beregben. A tél így karácsony tájékán mégis más. Amint lassan elköszön az ősz, és beköszönt a hideg tél a havas beregi tájak, feledhetetlen szépsége, feledteti velünk a hideget, és az ember úgy érzi, nincs is olyan hideg, pedig a hőmérők fagypont alatt vannak. A gyerekeknek, felnőtteknek a havazás, a tél szépsége, és a tavaszvárás csodálatos élménye. A tél legszebb ünnepe a szeretet a békesség ünnepe, a karácsony. A havas tájban, a beregi mezőkön vagy épp a fenyőkön csodálatos látványt nyújtanak. Minden egyes, a fa lombjára hullott hótakaró ünnepi hangulatot érzékeltet szívünkben.Hóesés a Beregben (26)

Karácsony idején nincs is szebb látvány, mikor fehérben pompáznak a beregi épületek,folyók, mezők, melyről vakítóan veti vissza a nap sugarát, szívünkbe átható melegséget öntve. Bár a karácsony nem csak erről szól, hiszen mikor az év legszebb ünnepére készülünk, közeledik az év vége is. Lelki szemeink előtt elvonulnak az év napjai, örömeink, bánataink, szavaink, tetteink, ami szeretteink s közöttünk – vagy bármilyen emberi kapcsolataink között – történtek. Ha igazán őszintén magunkba tudunk szállni, akkor rádöbbenhetünk arra, hogy nem mindig helyesen jártunk el, nem minden szavunk, vagy tettünk tanúskodott szeretetről. Pedig társas életünkben, nap mint nap elengedhetetlen szükséglet a szeretet, a szó legmélyebb értelmében.

[slideshow_deploy id=’94311′]

Persze ilyenkor általában akkor is elhangzik a jól ismert mondat, „Régen sokkal több fehér karácsony volt”. Ez mennyire igaz! Sokan a globális felmelegedést okolják, de vajon tényleg ez lenne a jelenség hátterében, esetleg csak az idő szépítette meg az emlékeket? Egyáltalán mennyire gyakori jelenség a fehér karácsony? Erre kerestük a választ!

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közel 100 évet átfogó, szabad felhasználású klímaadataival választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Hagyatkozzunk egyelőre csupán egy jól ismert népi megfigyelés mely szerint, ha Katalin locsog, karácsony kopog, vagyis a Katalin-napi fagy, saras karácsonyt hoz, míg az esős hideg, hóban gazdag karácsonyt. Téved-e Katalin? 1901 és 2000 között öt különböző városra vizsgálva a Katalin-napi (november 25) átlaghőmérsékletet, és a karácsonykor tapasztalt csapadékformát az alábbiakat kapjuk:

abra_1

A népi megfigyelés Budapesten a vizsgált időintervallum 45%-ában helyesnek bizonyult, míg Katalin Szombathelyen teljesített a leggyengébben, a maga 35%-ával. A fehér karácsony definíciója eltérő az egyes országokat illetően. Magyarországon akkor beszélünk fehér karácsonyról, ha december 24.-én több magyar nagyvárosban mérhetünk hótakarót. A hótakaróra vonatkozó adatok 100 éves viszonylatban sajnos nem elérhetőek, így esetünkben vizsgáljunk olyan karácsonyi napokat, amikor a csapadék formája hó, esetleg havas eső volt, hiszen ezen esetekben jó eséllyel alakulhat ki hótakaró is. Az alábbiakban városokra bontva látjuk, az elmúlt 100 év alatt hány darab olyan karácsonyi nap volt, amikor havazott, illetve havas eső hullott.

abra_2

Érdekes megfigyelni, hogy míg karácsony napjai alatt Budapest, Szeged, és Debrecen esetén növekvő tendenciát mutat a havas napok száma, Szombathely és Pécs esetén december 25.-én éri el a maximumot. Ha szigorítunk a feltételeken, és azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor szentestén és karácsony mindkét napján hullott hó, vagy havas eső, az eredmény egészen megdöbbentő lesz. Az abszolút fehér karácsonyok száma egészen alacsony, Szombathelyen 100 év alatt mindössze három alkalommal fordult elő, hogy a vizsgált napok mindegyikén havazzon, míg Budapest, és Szeged holtversenyben első helyen végeztek.abra_3

 

Most, hogy tudjuk a fehér karácsony ritka jelenség, joggal vetődik fel a kérdés, melyik városban volt a legcsapadékosabb karácsony az elmúlt közel 100 év alatt. Pécsett 1918 karácsonya az abszolút rekorder, szenteste és karácsony két napja alatt 35,7 mm csapadék hullott, ami a város átlagos decemberi csapadékmennyiségének 76%-át jelenti! Bár idén szintén hó nélkül maradtunk a karácsonyi ünnepek alatt, semmiképp se csüggedjünk, januárban már biztos megérkezik a csapadékos tél.

abra_4

Bár ennek is meg van az előnye, hiszen az enyhe tél a pénztárcákat  kímélni fogja, ugyanis jóval kevesebbet kell majd fűteni a kellemes idő miatt.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük