A balatonszabadi pusztatoronyból, nem sok minden maradt, ami átvészelte belőle a korábbi vérzivataros időket – láthatott tatárt, törököt, mindenféle nemzetiségű hol velünk, hol ellenünk harcoló martalócot -, a múlt megülni látszó porát végérvényesen felkavarta az utolsó nagy háború. 1944-ben ádáz harcok dúltak itt, s közöttük e tüzérségi pontként szolgáló magaslat birtoklása, bizony stratégiai kérdésnek bizonyult.

A mai napig jelzi ezt egy fehérre mázolt magaslati pont, mely a modern térképészet elterjedésével az akkor még mutatós rom első társául szegődött. Mára az egykori erődítet templom szerény maradványai kiegészültek a millenniumi emlékművel, mely messziről láthatóan mutatja, hol keressük a kőoltárral, tűzgyújtóhellyel és egy magányos fával kiegészülő –széljárta – tereptárgy együttest.

A szabadok leszármazottjai, innen (a Balatonig) szépen belátták a környéket, nem is kell azon csodálkozni, hogy pont ide emelték templomukat mindjárt Koppány lázadásának letörését követően. A templom közeli Szabadi falut a török pusztította el, erre vall a falaktól 100 méternyire a szőlőben korábban fellelt kisebb vagyont jelentő (több száz) apró ezüstpénzt és ötvösmunkát rejtő cserépedény 1982-es fellelése.

1965-ben még jól látszott a megmaradt 1,3m magas és 5,4m hosszú és a hozzá “L” alakban csatlakozó 2,3m -es falmaradvány. 1972-ben a DRV víztározót emelt a romtól keletre és ekkor csontvázakat találtak. A domboldal nagyobb területén szanaszét, a mélyszántás által összeforgatva elszórtan is voltak kerámiák, pénzek és más leletek. A leletek alapján a XI. századtól meglévő templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették: támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták. A rá vonatkozó első forrásadatok (1332-34) szerint Péter nevű papja 70-70 kisdénárt, vagyis többet fizetett, mint Fok vagy Töreki Szent Péter egyháza. A Szent Király, István szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi püspöki székesegyház szentjének tiszteletére. 1370-ben szerepeltek a nobiles Zabady, vagyis a Szabadiból való nemesek, még az igazi szabadok ivadékai.

Veszprém környékén több Szabadi nevű faluról is tudunk. Ezek szinte mind a Koppány és István által 997-ben Veszprém környékén vívott nagy ütközet környékén találhatók. A pusztatoronyi templom Szent István korához is köthető, de egyelőre még csak a föld alatt megőrzött műemlék.

Megközelítése:
A 7-es főútból nyíló Szabadi utcán keresztül érhető el (Siófok külterülete, a központtól Budapest felé). Ezután át kell kelni az M7-es hídján, majd 1000m múlva a következő kereszteződésnél balra kell fordulni. Innen már gyerekjáték megtalálás. Balatonszabaditól pedig északra Szabadifürdő felé az autópálya előtt, azzal párhuzamosan lévő úton a szőlők között a dombtetőn.

forrás: www.abalaton.hu