Ahova érdemes kirándulni érdemes: Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület
A Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén, Baktalórántháza mellett, attól északra és nyugatra található. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében lévő, több mint ezer hektárra kiterjedt erdőségből jelenleg 341 hektárnyi terület védett, azonban a kijelölt turistautakon szabadon látogatható.Alföldre jellemző növénytársulások, homoki gyertyános, kocsányos tölgyes és a hozzá szorosan csatlakozó gyöngyvirágos tölgyes.A Nyírség homokbuckáinak mélyedéseiben kialakult pangóvizes területeinek környékén párás, hűvösebb mikroklíma és a viszonylag magas páratartalom a középhegységekre jellemző gyertyános-tölgyes és a nedves mikroklímát igénylő gyöngyvirágos tölgyesek kialakulását tette lehetővé. Az erdő a nyírségi homokot egykor borító hatalmas kiterjedésű gyöngyvirágos tölgyes és gyertyános tölgyes erdeinek egyik utolsó megmaradt összefüggő maradványa. Egy részének védelmét fejlődéstörténeti-, növényföldrajzi adottságai, génmegőrző szerepe is indokolja. Az erdő védett része Baktalórántházától nyugatra terül el.
Az itteni környezeti adottságokból eredő hűvös mikroklíma és a viszonylag magas páratartalom miatt vált lehetővé itt a hegyvidékre jellemző gyertyános tölgyesek és gyöngyvirágos tölgyesek kialakulása. A baktalórántházi erdőben a gyertyános és tölgyes erdőtípus szinte átmenet nélkül olvad egymásba.
Az erdőt még 1977-ben nyilvánították védetté.
Az erdőt turistaút szeli ketté. A kiépített turistautakon szabadon látogatható. A Baktalórántházi Erdészet szalonnasütőket, esőbeállókat is kiépített, s a Fenyves csárda mellett Erdei tornapálya is létesül.Az erdő társulásait gyöngyvirágos- és gyertyános- tölgyes társulás váltja egymást, mely egyben génbank is. Az erdő állományai között különböző fenyőfélék; (feketefenyő, erdeifenyő), cser, szil, juhar, nemesnyár, akác, és kisebb csoportokban fekete dió található.
A cserjék közül a galagonya, bodza, vadrózsa, kökény és kecskerágó fordul elő.
Az erdő lágyszárú növényzete is igen gazdag, és rokonságot mutat a középhegységek hidegebb klímáján honos tölgyerdők növényzetével. A fák alatt nő az erdei ibolya, a szagos müge, hagymás fogasír, gyöngyvirág, odvas keltike, ujjas keltike, erdei sás, enyves zsálya, orvosi veronika, kis télizöld, hevesi tisztesfű, hölgypáfrány, varázslófű, gombernyő, szirmatlan ibolya és az erdő talán legértékesebb faja a debreceni csormolya.A gazdag állatvilág fennmaradását az erdő nagy kiterjedése biztosítja. Lehetőségük van a megtelepedésre olyan fajoknak is, amelyek zavartalan nyugalmat igényelnek.
A rovarok világa is sokszínű. Az öreg tölgyerdőkben él hazánk legnagyobb bogara a szarvasbogár, az orrszarvúbogár, az aranyos bábrabló, a hőscincér. Az avarban a ragyás futrinka, és a bőrfutrinka, a virágokon a pompás virágbogár.
A gerincesek közül itt él többek között a levelibéka, a több mint másfél méter hosszúra növő erdei sikló, de előfordul a szalamandra is.
Az erdő madárvilága is színes. A ragadozó madarak közül él itt a héja, egerészölyv, darázsölyv. Az éjjeli ragadozók közül a fülesbagoly és a macskabagoly. Találkozhatunk itt a fekete harkállyal, a hollóval is.
Az emlősök közül található itt nyest, menyét, néhány pele-, cickány- és denevérfaj is.