A falu a középkorban a Baktai család birtoka volt. Első okleveles említése 1317. A templom, illetve a falu nem szerepel a pápai tizedjegyzékben (1332-1334), tehát a templom nem épülhetett a fenti időpontnál korábban. A valószínű építési idő 1340 körül lehet, az építtetőt a Baktai család tagjai között kell keresnünk.

A legelső építési periódusban épült templom síkmennyezetes hajóból és a hozzá kelet felől félköríves diadalívvel csatlakozó, négyzetes, dongaboltozattal fedett szentélyből állt. A hajót és a szentély sarkait átlós támpillérek erősítették. A szentély keleti falát két résablak töri át. A hajó nyugati falának tengelyében egy reneszánsz tagozatos kőkeretes ajtó található. A szentély északi falában csúcsíves szentségtartó-fülkét alakítottak ki.

A templom falazatát különböző színű téglák alkotják, ezek többsége vörös, de vannak fekete és zöldmázas felületet mutató darabok is. A 2009. évi kutatás során előkerült a szürkés színű középkori vakolat maradványa is. A templom a XVI. század második felében került a protestánsok kezére, a katolikusok 1731-ben kapták vissza. Ekkor történt a templom nyugati irányú meghosszabbítása és a torony emelése. Az elbontott középkori nyugati hajófalból kiemelt reneszánsz kapuzatot a torony keleti falában helyezték el. 1856-ban újították föl a templomot, elbontották a támpilléreket és új ablaknyílásokat alakítottak ki.

A baktalórántházai római katolikus templomban 1962-ben kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok, ekkor találták meg a keleti szentélyfalon a Keresztrefeszítés-falképet. Ezt később eltakarták az oltárképpel, így az a legutóbbi időkig nem volt látható és nem voltak ismertek a szentély rejtett kincsei. A falképek teljes feltárására egészen 2010 nyaráig várni kellett, a feltárás során azonban a szentély egész felületén káprázatos falképegyüttes került elő a vakolatok alól. A szentély mellett a hajó falain is sorra kerültek elő a szebbnél szebb falképek. A restaurálás 2012-ben zajlott, így pompás freskóegyüttes vált láthatóvá. A restaurálás koncepciója az volt, hogy minden eredeti részletet láthatóvá tegyenek, és a kiegészítés a legkevésbé se zavarja a gótikus festmények élvezetét. Ennek eredményeként a 2012 év talán legfontosabb és legjobban sikerült magyarországi restaurálása történt Baktán.

A keleti szentélyfal középső képmezőjében a megfeszített Krisztust festették meg, a kereszt alatt Máriával és Szent János evangélistával. A keleti szentélyfal alsó képregiszterében Szent Erzsébet legendájából látunk egy jelenetet. A szentélyboltozaton a mandorlába foglalt Krisztus látható, a másik képen Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázolták. A hajó északi falán Szent László koronázását láthatjuk, a déli falon Szent Ilonát festették meg a kereszttel. A diadalív északi oldalán Szent Dorottya legendájának részlete maradt fönn. A falképek a XV. század elején készülhettek.

Ma a település központjában, kis dombon áll. Egyhajós, hosszházas, egyenes záródású szentéllyel, egy homlokzati toronnyal épült, nyeregtetős épület K felé néző szentéllyel. Bejárata a hosszház Ny-i oldala elé épített torony alatt nyílik. Kőkeretes, zárókővel díszített, félköríves záródású bejárata fölött résabalkok, harangszinten félköríves ikerablak nyílik. Fölötte félórapárkány húzódik. A torony sarkait teljes magasságig osztatlan falpilaszterek keretezik, párnatagos, bádog toronysisak fedi. A Ny-i homlokzat sarkain egy-egy támpillér áll. A hajó D-i oldalán három félköríves, nagy méretű rézsűs ablak nyílik. A hajó téglából épített. A szentély egyenes záródású, téli oldalán kisebb félköríves ablak, K-en két rézsűs, félköríves ablak. (Eredeti fakeretben kerültek elő.) A szentély É-i oldalához kapcsolódik a sekrestye. Bejárata egyenes záródású, a D-i oldalon nyílik, fölötte világítóablak. Falában az álványzathoz használt gerendafészkek láthatók. É-i oldala tagolatlan. Az épület támpilléreinek helyei ma is látszódnak. Nyeregtetős, hódfarkú cseréppel fedett épület.

forrás: www.temple-tour.eu, www.muemlekem.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!