Első írásos említése 1392-ből való (Ozhlop), ekkor Csesznek várához tartozott.
A 15. század végén Szapolyai István birtokolta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a 17. század közepén az Esterházy család tulajdonába került. Az ő hívásukra érkezett német és osztrák telepesek népesítették be újra a falut. A 20. században újra csökkent a népessége, ennek oka az Amerikába történt kivándorlás, a németek kitelepítése (1945–47) és az elvándorlás volt.
1913-ig a település neve Oszlop volt.
Csesznek szomszédságában, a Bakonyba települt község. Neve 1392-től ismert Ozhlop alakban. Feltételezés szerint az oszlop szó helynévi alkalmazása, de eredhet személynévből is.
Egy középkori adat szerint 1250-ben egy férfit Szelemennek, azaz Gerendának hívtak, a fiát pedig Oszlopnak. Az első török támadások elnéptelenítették a községet, bár néhány részét még lakták 1543-ban. Ezután majdnem két évszázadon át puszta, prédium. Cseszneket 1655-ben az Esterházyak szerezték meg. Az adománylevélben felsorolták Oszlop-pusztát is. A falu helyét és határát hosszú lakatlansága idején benőtte az erdő. Az 1714-ben érkezett új telepesek hamarosan továbbálltak és 1719-ben katolikus vallású német ajkúak (sziléziaiak, osztrákok stb.) telepedtek le. Az erdő egy részét kiirtották, s ezzel két nyomásra való szántót szereztek.
Az első szőlőt az 1770-es években telepítették, de nagyobb gyümölcsöseik már korábban is voltak. A lakosság egy része szénégetéssel és szerszámkészítéssel foglalkozott. Bőséges faanyagot nyújtottak az erdők. Fakészítményeiket a győri, veszprémi, pápai és komáromi vásárokon értékesítették. Szabadmenetelű jobbágyok a falu telepesei. Egyetlen terhük 1747-ben a robot. Jogszolgáltató hatóságuk az Esterházy család cseszneki úriszéke. Római katolikus anyaegyháza 1746-ban létesült. Templomát ugyanekkor kezdték építeni. Iskolájában 1771-ben olvasást és írást oktatott a rektor. A XVIII. század végén 600 lakosa volt a községnek.
A XX. században -elsősorban az Esterházyak betelepítései következtében – a lélekszám ezer főre növekedett. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt azonban sokan kivándoroltak Amerikába a két világháború közötti időszakban. Esterházy Györgynek 903 holdja, két középbirtokosnak pedig 360 kataszteri hold földje volt a község határában 1935-ben. Bakonyoszlopnak 1785-ben 627, 1910-ben 1032, 1941-ben 1056, 1949-ben 953, 1968-ban pedig 876 lakosa volt. A lakosság nagyobb része 1968-ban a Jó Barátság Termelőszövetkezetben dolgozott. A fiatalok ugyanakkor a dudari szénbányában, a győri és a veszprémi ipari üzemekben kerestek munkát. Amíg 1910-ben mindössze 28-an dolgoztak a bányában, 1960-ban már 116-an. Ma közel kétszázan kelnek naponta útra a faluból.
Az 1945 előtti években gyalog jártak a dudari szénbányába az oszlopiak, most bányászautóbuszok közlekednek a hat kilométeres útszakaszon. Hajdanában isten háta mögötti községnek nevezték Bakonyoszlopot. Se villanya, se autóbuszjárata, se útja nem volt. Az állam 1951-ben villamosította a községet. Megindultak az autóbuszjáratok. Bakonyoszlop és Dudar között bekötőút épült.
A volt Esterházy-kastélyban 1946 óta állami gondozott gyerekek élnek és tanulnak. A község feletti részen épült fel a megyei KISZ-bizottság vezetőképző tábora, ahol ma szakképző iskola működik. Klubkönyvtára, vegyesboltja, vendéglője van a községnek. A községben nyolcholdas kultúrparkot létesítettek a lakók. 1964-ben mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A park teljes felújítása 1983-84-ben megtörtént. Az alábbiak vannak a területén: füves kispálya, körülötte vörös salakos atlétikai pálya: külön-külön magasugró és távolugró hely, gyermekjátszótér, tekepálya, teniszpálya és büfé. A kultúrparkban sok platán-, fenyő- és gesztenyefa díszlik. A park 150 éves tulipánfája 1964-ben száradt ki. A park alatt folydogál a Dudar-patak. Minden társadalmi ünnepséget itt rendeznek meg. A kultúrközpontot 450 ezer forint költséggel hozták létre 1964-ben. A jelenlegi épület átalakításával és bővítésével önkormányzat, orvosi rendelő és könyvtár kap helyet benne. Bakonyoszlopnak 640 lakosa volt 1988-ban.
Túraleírás:
Bakonyoszloptól délre, a Dudari-erdő és az Alsó-erdő között alakult ki a vízfolyások rombolása és néhány barlang beszakadása révén a szurdok.
A felette összezáródó lomboktól félhomályos, kanyargós szurdokban csak nagy esők vagy hóolvadás után folyik patak.
Rómer Flóris 1860-ban ezt írta róla: Az „ Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve… vihartól felizgatott kőtenger.
Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak – itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik.”
A numulliteszes mészkőbe vájódott árok egyik legszebb pontja az Ördög-gát, vagy Gizella-átjáró. A szűk szoros alján, a sziklafalak közé beszorulva egy hatalmas, fentről leszakadt sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy. A 4-5 méternyi leereszkedést egy vaslétra segíti.
A völgyet határoló sziklafalban csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, közöttük a Bakony legnagyobb barlangja, az Ördöglik.
Az Ördög-árok fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják.
Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyilást hagy az Ördög-kapun át, a „gát” mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez.
2009 nyarán cseszneki civil egyesület munkájának köszönhetően kényelmesebbé vált az átjárás. Egy db 2.8m-es acéltrepni, illetve 10 db beépített fellépő és acélsodrony segíti a biztonságos átjutást.
Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, a sűrű-hegyi Ördöglik, széles szája az Ördög-gát felett 32 m magasságban tátong.
Környékén mindkét oldalán kisebb barlangok, kőodúk, fülkék, hasadékok sorakoznak. A kétszintű barlang nummunális mészkőben keletkezett, több folyosóból és teremből áll.
Hamar összeszűkülő bejárata ágakra szakad, járatainak teljes hossza 168 m, mélysége 20 m, lámpa és kötél nélkül nem járható végig.
A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang.
Útvonal-leírás:
A kb. 2 km hosszú, természetvédelem alatt álló szurdok Bakonyoszlopról a piros , Dudarról a piros sáv, Nagyesztergárról a zöld és a piros sáv jelzésű turistaútvonalakon közelíthető meg.
Az Ördög-árok több irányból megközelíthető.
Bakonyoszlopról a Piros+ jelzésen, Dudar és Csesznek felől a Piros sáv jelzésen.
Géza-háza felől a Piros+, majd Zöld sáv jelzésen érhető el.
Csesznekenről egy kőrút segítségével érhető el.
Csesznek-Ördög-árok-Kő-árok
Hossza kb. 14km.
Szerkesztői ajánlás:
Bár nem szokásunk, de Bakonyszentkirályon a Bakony-Gyöngye vendégházban olyan szállásban, és ellátásban volt részünk, amit teljes szívből ajánlani tudunk mindazon természetjáróknak, akik szeretik a családias, meghitt kis szállásokat. Nagyon kedves család!
| Geocaching adatokÖrdögi séta (Bakonyi Ördög-árok) (GCOset) Szélesség N 47° 19,316′ Hosszúság E 17° 54,325′ Magasság: 383 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1P) |
| Geocaching adatokMeteor a Bakonyban (GCMEBA) Szélesség N 47° 19,454′ Hosszúság E 17° 53,849′ Magasság: 447 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Hagyományos geoláda |
| Geocaching adatokCsesznek-Kőárok (GCKOAR) Szélesség N 47° 19,918′ Hosszúság E 17° 53,450′ Magasság: 380 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Hagyományos geoláda |
Nagyobb térképért klikk a képre!
