Bakonybél – Barátok útja – Százhalom – Kisszépalmapuszta – Levél-kúti árok – Kőris-hegy – Ördög-lik-barlang – Márvány-völgy – Százhalom – Tekeres-kút – Tekeres-kúti-árok – Bakonybél (kb. 15 km)

A községből a Pápai út végén található autóbusz megállótól indulunk (Ksáv), (Ssáv), (Zsáv) és a (Zkereszt) együttes jelzés mentén, aszfaltozott erdészeti úton kb. 2 km megtétele után balra az országos (Ksáv), (Zsáv) túraútvonalon folytatjuk utunkat a Barátok útján. A Barátok útja a középkorban a porvai pálos és a béli bencés monostort kötötte össze. Az építkezéshez felhasználták a környéken található mezozoos mészköveket, ún. félmárványokat. Ennek emlékét őrzik a régi elnevezések is, vö.: Márványbánya, Márva-völgy. Rövidelen jobbra fordulunk a nagy (Zsáv) jelzésen.

Ezen haladva érjük el a Százhalom elnevezésű halomsírmezőt. A 226 halom egy kisebb és nagyobb csoportban helyezkedik. A legnagyobb sírok mérete 20-30 m átmérőjű, 2-3 m magas. A kisebbeké 5-16 m átmérőjű és 1 m-nél alacsonyabb. Számtalan mítosz fűződik a helyhez, pl. elásott kincsekről és kísértő szellemekről (van aki kelta települést, mások hun népcsoportot feltételeznek). Az 1969-es régészeti ásatások szerint későbronzkori (Kr. e. 1200 k.) telep kiterjedt temetője az ún. Százhalom.

 

 

Mintegy 3500 évvel ezelőtt, az időszámításunk előtti 15. században telepedtek meg az általunk alig ismert, úgynevezett „halomsíros” kultúra népei a Bakony erdeiben. Nevüket temetkezési szokásaikról kapták, halottaik hamvait ugyanis urnákba helyezték, mellé ékszert, fegyvert, agyagedényeket tettek, fölé földből vagy kőből halmot építettek. A Bakonybél melletti Százhalom a maga 226 halomsírjával Közép-Európa legnagyobb ismert sírmezeje ebből a kultúrkörből. A legnagyobb sírok 20-30 m, a kisebbek 5-16 m átmérőjűek, magasságuk 1-3 méter. Keletkezési idejük Kr. e. 1200 körülre tehető.

Elhagyva Százhalmot tovább haladunk a (Zsáv) jelzésen, még mindig a Barátok útján haladunk, kb. 1 km megtétele után érjk el az erdészeti aszfaltútról a kisszépalmai erdészeti vadászházat. Ezen az aszfaltúton néhány száz métert továbbra is (Zsáv) jelzésen haladva (É-i irányban), elérjük a (Zkereszt) jelzést, ezen balra fordulva folytatjuk utunkat a Levél-kúti árokban. Erős kaptatón haladun a Tűzkő-hegy felé. Jelzésünk találkozik (Psáv) és (Skereszt) jelzéssel. Követve a jelzéseket elérjük túránk legmagasabb pontját, a Kőris-hegyet (709 m). Itt megpihenve a Vajda Péter-kilátóból gyönyörködhetünk a fenséges panorámába. Vajda Péter (+1846) szervezte meg a Magyar Terészettudományi Társaságot.

A kilátótól (Kbarlang) jelzésen haladva 300 m után elérjük az Ördög-lik barlangot. Ez egy ún. aknabarlang (zsomboly). 21 m mélységben 14 m hosszú és 3 m széles terem taláható. A barlangba tilos és veszélyes lemenni! Folytatva utunkat (Kbarlang) lefelé haladunk a Márvány-völgyön. Elérjük a már érintett Százhalmot, majd a Tekeres kutat. Innen  (Skör) jelzésen a Tekeres-kúti árokban leballagunk az erdészeti aszfaltútig. Ott jobbra fordulva (Ssáv) jelzésen visszasétálunk a faluba. Útközben még megtekinthetjük a Pörgöl-barlangot, az (Sbarlang) jelzsé vezet ide.

 

Geocaching adatokKőris-hegy, Ördöglik (GCKoOr) Szélesség N 47° 17,517′ Hosszúság E 17° 45,487′ Magasság: 630 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Hagyományos geoláda http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=100

Nagyobb térképért klikk a képre!