Azzal hogy magyar gazdaság kimeríti a munkaerő-tartalékait az olyan ágazatok számára, amelyek az olcsó és képzetlen munkaerőre épülnek, egyre nehezebb lesz dolgozókat találni – írja a Népszava.hu. 
Kevés olyan statisztikai adat van, amelyben Magyarország uniós szinten jól teljesít, az egyik ilyen a foglalkoztatás. Miközben az Eurostat szerint az Európai Unióban a munkaképes korú 20-64 éves korosztály foglakoztatási rátája 2023-ban 75,3 százalékra emelkedett, nálunk ugyanez az arány 80,7 százalék volt, ami a hetedik legjobb eredmény, s csak 2,8 százalékkal alacsonyabb mint az élen álló hollandok 83,5 százalékos foglalkoztatási rátája. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar munkaerőtartalék kimerülőben van, azaz a foglalkoztatás érdemben már nem növelhető sokkal tovább.
Azzal hogy magyar gazdaság kimeríti a munkaerő-tartalékait az olyan ágazatok számára, amelyek az olcsó és képzetlen munkaerőre épülnek, egyre nehezebb lesz dolgozókat találni. Ideig-óráig megoldást jelent a vendégmunkások foglalkoztatása, illetve ahol ez lehetséges ott hosszú távon a robotizálás lesz a továbbvezető út. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly mintegy 120 ezer vendégmunkás (nem uniós polgár) dolgozott a magyar cégeknél, ez a szám magasabb volt annál, amit korában jeleztek a hatóságok – ugyanakkor eltörpül a teljes 4,73 millió foglalkoztatott mellett. Ha a két számot egymás mellé rakjuk, akkor kiderül, hogy a gazdaságban a munkavállalók 2-2,5 százalékát adták a vendégmunkások. A kormány tervei szerint a következő egy-két évben akár 300 ezer főre is nőhet a gazdaság vendégmunkás igénye – ez főleg az alacsonyan fizetett állásokat fogja érinteni.
A KSH adatai szerint a 4,73 millió aktív munkavállaló mellett a magyar gazdaság munkaerő-tartaléka 318 ezer főre rúg: ebből a legnépesebb a munkanélküliek tábora, amelyet 224 ezer főre becsülnek – de azt nem szabad várni, hogy ez a szám nullára csökkenjen, hiszen mindig lesznek munkanélküliek. A KSH 25 ezer olyan részmunkaidős munkavállalót talált, akik kényszerűségből dolgoznak kevesebbet, mint napi nyolc órát, de a munkaerő-tartalékba számítják azt a 69 ezer inaktív munkavállalót is, aki nem keres munkát vagy ha keres is nem azonnali munkábaállási céllal.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a munkaerő nem mindig ott áll rendelkezésre ahol szükség lenne rá. Négy nyugat-magyarországi megyében (Vas, Veszprém, Győr-Moson és Komárom-Esztergom) 80 százalék körüli, fölötti a foglalkoztatási ráta. A határ menti régiókban ráadásul jelentős a sokkal jobban fizető osztrák munkaerőpiac elszívó hatása. Ezzel szemben a keleti (Borsod, Szabolcs) és egyes déli (Baranya és Tolna) megyékben a 70 százalékot sem éri el a foglalkoztatási ráta.
Akár 300 ezer ember is hiányozhat majd a magyar munkaerőpiacról
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konferenciáján bemutatta annak a közel egy évig tartó kutatómunkának az eredményét, amely felvázolja, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.
„A kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése annak érdekében, hogy Magyarország előrébb lépjen az uniós munkanélküli rangsorban, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen idehaza a foglalkoztatási ráta” – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, ami többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz köszönhető.
Az oktatás reformja mint megoldás
Az egy évig tartó kutatás eredményeiről, illetve az ország hét magyar városában (Budapest, Szeged, Szombathely, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs) tartott workshopok tanulságairól is hallhattunk a konferencián.
A várható trendek nem túl biztatók, a növekvő munkaerő- és készséghiány már most tapasztalható – ennek legfőbb okai jelenleg az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, mely sürgős reformra szorul. Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat
– mondta Bálint Adrienn, az MGYOSZ foglalkoztatás és szociális ügyek igazgatója.
„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra. Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával” – tette hozzá.
A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak:
- a munkaerő lojalitása 74 százalékuk,
- a bérigénye 71 százalékuk,
- a munkaerő képzettsége, tapasztalata, szakértelme 64 százalékuk szerint lesz a jelenleginél is rosszabb.
A kutatáskor a regionális különbségeket is megvizsgálták, a főbb megállapításaik a következők voltak:
- jelentős regionális különbségek vannak a munkaerő elérhetőségében;
- a legnehezebb egyetemi és középfokú szakmai végzettségű alkalmazottat találni;
- a jövő munkahelyei a digitalizáció jegyében alakulnak;
- a közeljövőben a mérnöki és informatikai végzettségű munkavállalók találnak a legkönnyebben munkát.
„A kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, cloud engineer és business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül – a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére – biztosan megmaradnak a HR-, a pénzügyi, illetve a munkavédelemi szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), az a főleg monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök csoportja” – vetítette előre Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa.
Szakértők szerint Magyarországnak szüksége van külföldi munkavállalókra, és oda kell figyelni az ő etikus foglalkoztatásukra, illetve alapvető jogaikra. Kiemelték, hogy a gyorsan változó világban elengedhetetlen a munkaerő megtartása, melynek érdekében átképzéseket kell biztosítani, illetve meg kell reformálni a közoktatást, hogy minél kevesebb olyan munkavállaló legyen, akinél hiányoznak az alapvető képességek, illetve készségek.
