Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is.

A bauxitbányák alapkőzete a felsőtriász időszakában lerakódott mészkő és dolomit, a Tethys-tenger üledéke. Amikor ez a kőzet a kréta során felszínre került, karsztosodott, és ennek az üregeibe, töbreibe rakódott le a bauxit ( felsőkréta – eocén). A bauxit tulajdonképpen magmás kőzetek mállásterméke, amelyből az akkori trópusi éghajlat hatására kioldódtak a bomlékonyabb ásványok, és így feldúsultak az ellenállóbb alumínium-, vas-, és titánásványok. A fedőréteg, ami megvédte a későbbi lepusztulástól, eocén kori tenger-előnyomulás üledéke, illetve eocén korú a benne található vékony szénréteg is.

A Bakonyszentlászló és Fenyőfő közötti területen több külfejtés és Magyarország legkorszerűbb mélyművelési bauxitbányája működött, melynek lejtős aknájában teherautókkal szállították a leművelt anyagot. A mélyművelési bánya meddőhányóját már a 90-es évek elején rekultiválták, a külfejtések rehabilitációja 2000-ben kezdődött és 2004-ben ért véget. Mára csak a külfejtések tájrendezett gödrei láthatók. A bányák kréta korú bauxitot, bauxitos agyagot, triász korú és eocén korú mészkövet, mészmárgát tártak fel, az ásványok a mészkő repedéseihez, a bauxithoz kapcsolódtak. Látványos kristályok csak a mészkőből kerültek elő, a bauxit mangánoxid- és pirittartalma helyenként jelentős volt..

A Dudari-erdőt kettészelő Dudari-patak az Ördög-árokvadregényes szurdokai között folyik és nagy mennyiségű hordalékot halmazott fel, mely triász korú, megaloduszos mészkövet, valamint eocén korú, nummuliteszes mészkövet tartalmaz. „Szent László pénze” 40-50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai. Méretük általában 0,5–3 cm, de már találtak 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek (Nummulites sp.) tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be (nummulinás mészkő). A szakirodalomban mintegy 35.000 fajt írtak le.

Kevés tipikus kövülettel kapcsolatban született legenda, ezért különleges, hogy a nummuliteszekkel kapcsolatban igen. Ezekről a mondákról Temesvári Pelbárt, Hunyadi Mátyás király udvari papja emlékezett meg először.

-„Amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, és így ők megmenekülhetnek. László ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált: az aranyak nyomban kővé változtak! Az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött.’-

A látványos, akár 5-8 cm-t is elérő nummuliteszek, tengeri sünök, kagylók mellett a hordalékban kalcitot, goethitet tartalmazó mészkövet és bauxitos kavicsokat is találhatunk. A terület természetvédelem alatt áll, a szurdoki sziklák bontása szigorúan tilos.

Az Ördög-árok a legkönyebben Bakonyoszlop felől közelíthető meg, a templom mellett a jelzésű turistaúton haladva, majd átkelve egy általában kiszáradt patakmedren elérjük az erdőt, ott az út egyesül a jelzésű turistaúttal, mely egyenesen a patakvölgybe vezet. A turistaút végig követi a patakot, majd a szurdokot elhagyva Dudar felé fordul.

 

Tippek:

Ne a nyári hőségnapokra szervezzük a kirándulást, ez a bányákban végképp elviselhetetlen. Eső után viszont a tapadós sár a kellemetlen, nekem kb. 8 cm vastagon gyűlt össze a cipőtalpamon.

Bár nem szokásunk, de Bakonyszentkirályon a Bakony-Gyöngye vendégházban olyan szállásban, és ellátásban volt részünk, amit teljes szívből ajánlani tudunk mindazon természetjáróknak, akik szeretik a családias, meghitt kis szállásokat. A tulajdonos vezetésével részünk volt az ásványgyűjtés örömében.

fotók: Körmendy Regina, www.geomania.hu