Dunakeszi melletti Alagi major területén egy valódi történelmi emlékre bukkanhatunk ugyanis itt található Alag falu egykori plébániatemplomának, a Szűz Máriának szentelt egykori katolikus templomának a romja. A román stílusú körtemplomot a XIII. században emelték. Ezt a XV. században gótikus stílusban átépítették. A templomból csak 3 méteres falmaradványa látható és két szentélye.
Az alagi ásatások során feltárt templomrom valójában két templom maradványait rejti.
Az egyik egy feltehetőleg a 12. század végén épült körtemplom a másik pedig ezen egykori templomhoz épített gótikus szentély maradvány, a román stílusú körtemplomot a XIII. században emelték.
Ezt a XV. században gótikus stílusban átépítették.
A templomból csak 3 méteres falmaradványa látható és két szentélye.
Az Alagi templomrom műemléki védelem alatt áll és szerencsére – köszönhetően a gondos felügyeletnek, melynek eredménye a rom közvetlen környezetétének parkosítása is – nagyon jó állapotban van, így még sokáig megcsodálható lesz a múltnak e darabja.
A millenniumi műemlékhelyreállítások keretében 2000. év tavaszán került sor a Dunakeszihez tartozó Alagimajor területén álló templomrom régészeti kutatására. A templom a középkorban Pest vármegyében található Alag falu plébániatemploma volt. A falu birtokosa a köznemesi származású Alagi család volt, akikre az első adatunk 1328-ból származik. A falu történetére, az Alagi család peres ügyeire vonatkozóan számos adat áll rendelkezésünkre. Ezekből kiderül, hogy a 15. század végén Mikófalvi Bekény Dénes tulajdonába került. A templom patrónusa Szűz Mária volt.
A körtemplom legkorábbi padlóját még a középkorban lemélyítették, így nem tudjuk, milyen viszonyban volt azzal a a kis fülkével, melynek maradványait az északi hajófalban a korai szentély indításánál találtuk meg. Valószínűleg szószék, esetleg mellékoltár állhatott itt. A bejárat délnyugatról nyílott, a kapu nyugati kávájában megtalált fészek valószínűleg kapu bélletének emléke. Ehhez tartozhatott az oszlopbéllet-lábazat, mely ősszel a tereprendezés során került elő. Az attikai tagozat meredek profilozása Magyarországon 12. századi faragványainkon figyelhető meg, továbbélésével a 13. század elején is számolhatunk falusi templomainknál.
Az ásatást követően egy fa kivágásakor előkerült háromeres levél- és indamotívummal díszített, szintén a kapuzathoz tartozó fejezet korát – az analógiák ismeretében – a 12. sz. közepéig lehet datálni. A körtemplom keltezésekor viszont figyelembe kell vennünk, hogy kváderfalú falusi templomokat hazánkban nem építettek a 12. század vége előtt. Mindezek alapján a körtemplom korát a 12. század második felére határoztuk meg, azzal a megjegyzéssel, hogy véleményünk szerint a fejezettöredék díszítőmotívumát falusi templomok esetében a szakirodalomban megadottnál későbbre is lehet keltezni. Más keltező leletanyag a rom bolygatottsága miatt nem került elő. Feltehetően már ekkoriban elkészült a templom körítőfala, melynek egyes szakaszait a tereprendezés során figyelhettük meg.
Később épült a legyező alakú sekrestye, melynek padlószintje talán még a körtemplom legkorábbi, magasabb szintjéhez igazodott. A hajófalba tört utólagos bejárat mindenesetre már figyelembe vette a már említett fülkét. A templompadló lesüllyesztésekor lépcső vezetett fel a sekrestyébe.
A 14-15. században épülhetett meg a ma is magasan álló, támpillérekkel erősített poligonális szentély, melynek pasztofórium-fülkéjét és egy középosztós ablakának könyöklőkövét ma is láthatjuk a falban. A szentély új téglapadlót kapott és átalakították az említett románkori fülkét is. Az egykori boltozatának már csak lenyomata van meg a szentélyfalon, ugyanis később új boltozat készült, melynek ma is látható indításai magasabbra kerültek a korábbi konzoloknál. Az új boltozat, kétszer hornyolt bordákkal készült – rajtuk rózsaszínű festéssel és még egy meszelésréteggel -, e profil alapján az átboltozás korát a 15. század végére-16. század elejére keltezzük és valószínűleg Mikófalvi Bekény Dénes személyéhez köthetjük.
Megközelítés
A bevásárlóközpontok felől Fót irányába elindulva, a második üzemi úton balra kanyarodva át a 2/a jelű út és a vasút felett, a híd után jobbra fordul az út és az első lehetőségnél balra. Itt már tábla is jelzi, igaz félrevezető, mert nem a táblánál balra a földúton, hanem utána az aszfalton. Kicsit méltatlan a környezete, hisz állványok, üzemterület és kémény árnyékában bujdokol.
| Geocaching adatok
Geoláda adatai: Alagi Majori templomrom (GCAMTR) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
