Advent Vásárosnaményban AdventiProgramok_Vasarosnameny2018kicsi Advent Vásárosnaményban 2018 (2)

 tákosi református templom (20)

Szatmár-Beregben megdől a tézis, hogy unalmasak a református templomok. Mosolygós szentek, virágos falak, ősi szimbólumokkal telehintett deszkamennyezet – ahány épület, annyi meglepetés éri a Középkori templomok útján járót, amelyet kerékpárral ajánlatos felfedezni.

Pár nap az ország észak-keleti csücskében, és az ember úgy érzi, megjárta a világvégét, s ott meglelte mindazt, amit manapság slow turizmusként lehetne definiálni.

Itt minden adott a lassú pihenéshez: csendes aprófalvak, ahol a turista még ritka vendég, léleksimogató természeti környezet, ráérős, szívélyes házigazdák, akik az egyszerű, de igen laktató étkek mellé sosem felejtik el a jóféle házi pálinkát is feltenni az asztalra. Aki nyitott szemmel és szívvel érkezik, az csodálatos egyházi, irodalmi és történelmi kincsekre bukkanhat ezen az isten háta mögött tájon, ha követi a Középkori templomok útját.

Graffitik a középkorból

Három ország több mint 60 középkori templomát „fűzték fel” a 2009 óta formálódó tematikus útvonalra, a valaha egy történelmi régiót alkotó Felső-Tisza-vidék, Kárpátalja és a Partium északi részén található egyházi örökséget. A közelmúltban számos helyszínen látogatóbarát fejlesztések is történtek, hogy a modern technika eszközeivel (információs terminálokkal, vetítő rendszerekkel, virtuális túrákkal, drónfelvételekkel, mobiltelefonos alkalmazással) még átélhetőbbé tegyék a múltat – meséli meghívónk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. vezető menedzsere, Deák Attila az ukrán határ menti Tiszaszentmárton templomában, melynek falán közben peregnek előttünk a korábbi lepusztult állapotokat és a felújítások utáni megszépült épületeket mutató fotók.

Tiszaszentmártoni templomi csendélet

A polihisztor Jósa Adrás – nevét Nyíregyházán kórház és múzeum is viseli– a Nyír Pannonhalmának nevezte az itteni templomot, mely a környék egyik legmagasabb dombján áll, és Szent Mártonnak szentelték. A gótikus jellegű fehér falak megőrizték a középkorban bevésett „graffitiket”, a hajdani hívők üzeneteit. Úgy tartja a legenda: titkos alagút vezetett innen a munkácsi várig, melyen keresztül muníciót vittek Zrínyi Ilona várvédőinek, de a régészek sajnos nem leltek a nyomaira.

A megmenekült freskók

A Felső-Tisza-vidéken élők a XVI. századtól, a reformáció előretörésével az eredetileg katolikus templomokat az új vallás szolgálatába állították, a szenteket ábrázoló freskóikat lemeszelték– az utókor ítélete szerint, ezzel valójában megmentették őket. Miként az Lónyán is történt: csak a 2000-es nagy tiszai árvíz utáni helyreállításkor bukkantak a vakolatok alatt a szenzációs leletekre.

A lónyai templom a fa harangtoronnyal

Egyszerre borzongató és magasztos érzés belépni egy olyan templomba, amely hétszáz éve áll szinte változatlan formájában. A keskeny, lőrésszerű ablakokon beszüremlő fény a gyermekrajzok bájos sutaságát idéző, XIII. századi falképeket világít meg, köztük az ország egyik legrégebbi Köpenyes Máriáját, a szentély freskói már érettebb művészi tudásról árulkodnak, az egymásra felhordott vakolatok ugyanis későbbi, gótikus és késő reneszánsz ábrázolásokat is megőriztek. E csodálatos épület „hű társa” a Bereg egyik leglátványosabb fa harangtornya, amely magasan fölé tornyosul.

Freskók a lónyai templom szentélyében

Mosolygó szentek és virágos mennyezet

A szomszédos Csarodán és Tákoson végképp megdől az a tézis, hogy unalmasak lennének a református templomok. Egészen elképedek, amikor azt hallom, hogy színpompás díszítésük valójában a reformáció hagyatéka, a puritán irányzat csak a XVIII. században terjedt el.

A tákosi „mezítlábas Notre Dame”, miként emlegetik, paticsfalú, döngölt padlójú építmény; a mezítlábas jelzőt azzal érdemelte ki, hogy a vesszővel befont favázba mezítláb döngölték a törekes agyagot – ad magyarázatot a névre ízes tájszólással a hely gondnoka, Viola néni.

A tákosi „mezítlábas Notre Dame”

Élő virágok a bejárat előtt és festettek minden színben az aprócska templom alacsony deszkamennyezetén: tulipán, ibolya, árvácska, szegfű, rózsa jobbára. Azt mondják, nem találni két egyformát a 58 festett fakazettán, amely közül 12 a csillagászati állatövi jegyeket jeleníti meg. A hajdani mesterek másik meglepetése: az ablakokat úgy helyezték el, hogy a nap minden órában besüt a templomba, vagyis körbejár a fény. Ilyen virágos környezetben bizonyára az istentisztelet is vidáman zajlik – képzelem.

Csarodán ezek után már meg sem lepődöm. Merthogy az itteni templom falát a cifraszűrről ismerős kék-vörös virág- és levélmintákkal, isten-, élet- és családfa-motívumoknál pingálták ki.

Virágmintás templombelső Csarodán

De ennél is érdekesebb, hogy míg a bizánci szenteket jellemezően szigorú, mogorva arccal ábrázolják, e helyütt mosolygós szemű és szájú szentek néznek ránk a falakról, köztük – mint a hely gondnokától, az ékes beszédű Piroska nénitől megtudjuk –, Szent János, Péter és Pál, meg az orvosszentek, Kozma és Damján.

A csarodai mosolygó szentek

Eme vidám élmények után szálláshelyünkön, a tivadari Danó Portán a falusi vendéglátás örömei vártak ránk: hatalmas füves udvar terebélyes diófákkal, muskátlis gang, a csűr mögött szabadon dézsmálható gyümölcsös, a búboskemencében sült csülök, a háziasszony szilvalekvárral töltött fánkja, no és természetesen a sűrűn kínált házi pálinka.

Kölcsey nyomában a sírig

A vidék azonban másfajta látványosságokat is kínál. Másnap a térség egyik Kölcsey emlékhelyével indítjuk a napot, a Szamos-parti Cégénydányádon. A klasszicista stílusú Kölcsey-Kende-kúria látogatóbarát fejlesztése nemrég fejeződött be, termeiben családtörténeti, a vidéki nemesség konyháját bemutató interaktív gasztronómia, valamint természetrajzi kiállítás várja a látogatókat.

A Kölcsey-Kende-kúria Cégénydányádon

„Alkota munkás kéz engem: s a szöke Szamosnak partjain a költö lát vala s zenge felém: ház örökülj s vidám békével tartsad öledben gazdád s gyermekeit s hiv unokái sorát” – olvashatók az oromfalon a költő szavai. A 14 hektáros angolparkot az Alföld legszebb kastélyparkjának tartják, egy részét kijelölt tanösvényen barangolhatjuk be, ékessége az ország egyik legméretesebb platánja, 8 méter feletti törzskerülettel.

Kölcsey Ferenc nem itt, hanem Szatmárcsekén nyugszik, amely azonban nemcsak a himnusz írójának síremléke miatt zarándokhely. A népi műemlék temető ember nagyságú, „csónak alakú” fejfáival – több mint 1200-at számoltak belőle össze – párját ritkítja. Sorokba rendezve, szigorúan egy irányba néznek, vagy éppen masíroznak a túlvilágra – ki mit lát bennük, ugyanis szemből stilizált arc, oldalról magyar bajusz, hátulról fejkendős öreg néni formája rajzolódik ki a faragványokban.

Szatmárcseke csónakos fejfái

Máig nincs egyöntetű magyarázat az eredetükre, az elterjedt csónakos változat szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakon vihették a temetőbe –de ha azt ott hagyták, akkor hogy jöttek vissza a gyászolók? – szegezi nekünk huncutul a kérdést a vezetőnkül szegődött fiatal helyi lelkész, Tiba Zsolt, aki a paraszti észjárást feltáró humoros történeteivel kifejezetten szórakoztatóvá varázsolja a máshol inkább nyomasztó temetőlátogatást.

A térség másik emblematikus alkotmányát, a túristvándi vízimalmot sem hagyjuk ki. A több száz éves, fából épült, máig őrölni képes építmény különlegessége, hogy nem felülről folyik a víz a hatalmas kerekekre, hanem azok lapátjai merülnek bele a Túr folyó vizébe. Bent a vízimalomban a történetét, működését elmesélő kiállítás fogad.

A túristvándi vízimalom

Bringatúra a gáton

Tovább két keréken folytatjuk a táj felfedezését, amit a helyi turisztikai szakemberek leginkább javasolnak az ide érkezőknek. Az útvonal összeállításának gondját levéve vállunkról négyféle, 2-4 napos kerékpáros örökségtúrát dolgoztak ki, s időnként szervezetten is indulnak ilyen programok, legközelebb szeptember 17-én, a Kulturális Örökség Napján. A terep teljesen sík, a gátakon és a kicsiny, egymástól karnyújtásnyira fekvő településeken át vezetnek a kiépített kerékpárutak, több száz kilométer hosszan, de ahol épp nincs kijelölt útvonal, ott is zavartalanul bringázhatunk, hiszen alig tapasztalni autóforgalmat.

Kis csapatunk a szamosi gáton

A Szamos töltésén, Gügyétől Szamostatárfalváig tekerve új perspektívából látjuk ezt a vidéket, amelyről – a távoli Budapestről nézve – mindig azt gondoltam, a szükség hona. Takaros házak, rendezett udvarok, gondozott veteményeskertek mellett suhanunk el, a falvak között édes terhüktől roskadozó kiterjedt szilva- és almaültetvények, a másik oldalon a méltóságteljesen hömpölygő folyó, az út két oldalán vadvirágok, pipacstenger, az egyetlen hang a fülembe zúgó szél – ritkán érzett békesség tölt el, sajnálom, hogy le kell szállni a nyeregből. Pedig érdemes.

A felújításáért Europa Nostra-díjat nyert gyügyei templomban visszacsöppenünk a román korba, festett deszkamennyezete a legnaivabb mind közül a Felső-Tisza vidékén, azokat az időket idézik, amikor a hívek okulására még hasznos tanulságot sugalló képek kellettek. A több mint 80 festett fakazettán feltűnik sárkány, gólya, sas, pelikán is – a szimbólumok jelentéséről a turizmus szolgálatába állított sekrestyében találunk leírást.

A gyügyei templom kazettás mennyezete

Szintén Europa Nostra-díjas lett a szamosújlaki templom, amely közvetlenül a töltés mellett, a falu szélén áll. Húsz éve még romhalmaz volt a kiállított korabeli képek tanúsága szerint, ma megszépülve láttatja kora gótikus formáját és – mennyezet híján – kékre festett tetőszerkezetét. A szemközti házból jöttünkre kiszalad a gazdasszony, bár befőzés ideje van, itt mindig kedves a vendég, még egy nagy vájling meggyet is kapunk szomjunk oltására.

Szamosújlak Europa Nostra-díjas temploma

Szamostatárfalván látjuk az első templomot, amely kívül vakolatlan. Különlegessége, hogy falazatához vörösre, zöldre, feketére égetett téglákat használtak, amely sajátos, kockás hatást kölcsönöz az épületnek.

Ahol a víz az úr

Utolsó állomásunkon Nagyszekeresen végül magyarázatot kapunk arra a rejtélyre, miként vészelhették át ezek a kicsiny templomok a tatár- és törökdúlást, s a későbbi korok vérzivatarait. A vizek által közbezárt lápvidék évszázadokon keresztül menedéket nyújtott a népnek és javaiknak, ennek az egyik utolsó nyomát a nagyszekeresi templom körül láthatjuk, amely egy patak által közrefogott kis szigetre épült, és még ma is csak hídon közelíthető meg.

Kis szigeten áll a nagyszekeresi templom

Az ötszáz éves templom kőből faragott, szamárhátas kapuján belépve figyelmünket egyből magára vonja a rekonstruált gótikus hálóboltozat: a csillagos égboltot mintázó kék színű mennyezeten túl odaképzelem Istent, akinek szíve bizonyára örvend, ha letekint a földnek erre az áldott szegletére.



Csodatévő Mária


Háromszor könnyezett a Máriát ábrázoló ikon Pócson, az eredeti kép után – amelyet I. Lipót császár Bécsbe vitetett – a másolat kétszer is, 1715-ben és 1905-ben. Az ezt követő csodás gyógyulások híre egyre több testi-lelki bajára gyógyírt remélő embert vonzott az időközben Máriapócsra keresztelt településre.

De nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy megérintsenek a több mint 300 éves nyírségi búcsújáróhelyhez kapcsolódó természetfeletti történetek, amilyen például az ártatlan elítéltről magától lehulló bilincsé, vagy az egyik gyógyulásért hálaként felajánlott méhcsaládé, amelyik magától találta meg a görög katolikus templomot és költözött be annak az ikonnal határos falába. A csodatévő kegyképe elé járulva pedig akaratlanul is megtelik a lelkünk legalább egy kicsi reménnyel, hogy hátha…

A Nyíregyházától 30 km-re fekvő Máriapócsra évente félmillióan zarándokolnak, s közel 30 búcsút tartanak, az augusztusi Nagyboldogasszony-napi és a szeptemberi Kisasszony-napi vonzza a legnagyobb, tízezres tömegeket.

A közelmúltban több fejlesztés is történt a zarándokturizmus fejlesztése érdekében, elkészült a többfunkciós Családvár komplexum egy új, 28 férőhelyes zarándokszállással, a Noé bárkája háromszintes játszóvár, a három pócsi könnyezést bemutató Csodák tornya kilátó, a 13 km-es Boldogságok útja, amely egyfajta lelki út, valamint az Emmánuel Zarándokközpont különtermekkel, ajándéküzlettel, kávézóval, kerékpár-kölcsönzési lehetőséggel.

Szerző: Fucskó Hajnalka | Forrás: turizmus.com

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a BeregiHirek.hu nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Minden vélemény számít!