A rendeleti szintű előírás szerint a Duna vízhőmérséklete a paksi blokkok hűtővizének kibocsátási pontjától folyásirányban számított 500 méteres szelvényben nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. E kötelezettség betartása érdekében a Paksi Atomerőmű már akkor megkezdi teljesítményének sávos csökkentését, amint a vízhőmérséklet átlépi a 29,5 fokot. A részleges visszaterhelésre tavalyelőtt egyszer, tavaly pedig két alkalommal volt szükség július-augusztusban, 22-72 órányi időtartamban – tájékoztatott közleményben az Energiaügyi Minisztérium.

A klímaváltozás következtében az időjárási körülmények egyre többször vezethetnek a határérték eléréséhez nyáron, elsősorban alacsony vízállás esetén. E hatást erősíti, hogy az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximális hőmérséklet átlaga közel 3 fokkal emelkedett.

A július eleji tartós kánikulában rendkívüli terhelésnek kitéve működött a hazai villamosenergia-rendszer. A hónap közepén 7 gigawatt feletti értékkel megdőlt a mindenkori nyári rendszerterhelési csúcs. Időnként a belföldi áramtermelési és az importlehetőségek teljes körű mozgósításával lehetett csak fedezni a hőségben megugró fogyasztási igényeket.

A hosszabb távú megoldást számos kormányzati intézkedés szolgálja: egyebek mellett a zöldenergia tárolásának ösztönzése, a korszerű, rugalmasan szabályozható gázerőművek megépítése Kelet-Magyarországon vagy a paksi bővítés és újabb üzemidő-hosszabbítás.

A részben már zajló fejlesztések megvalósulásáig, éles ellátási helyzetekben a meglévő atomerőművi blokkok kapacitásainak maradéktalan kiaknázásával előzhetők meg a kisebb-nagyobb áramkimaradások. A gyakori teljesítményváltozások káros és költséges következménye az is, hogy csökkentik az erőmű rendszerelemeinek élettartamát, az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát.