Ahová kirándulni érdemes: A Báb tava
A Csaroda, Gelénes és Daróc falvak által közbezárt térségben, a Kisasszony-erdő (Ducskós) északi csücskéhez simul hozzá egy elhagyott meder kanyarulat, és itt található a Báb tava. Távolról nézve mocsárrétek, fűzlápok látszanak, amelyek mögött rezgőnyárak, égerfák magaslanak, s itt-ott a molyhos nyír fehér kérge világít. A láp belseje felé haladva először mocsárrétek, sásrétek, zsombékos foltok, térdig érő vízzel telt mélyedésein kell keresztülhatolnunk, majd sekélyedik a víz és a hamvasfűz bokrok (fűzláp) közé érünk, s mintegy 15 m-es út után felkapaszkodhatunk a tőzegmoha vízből szigetként kiemelkedő peremére.Itt különleges látvány fogad bennünket. A hüvelyes gyapjassás (Eriphorum vaginatum) fonalas levelekből álló, asztalkaszerűen szétterülő, fénylő zsombékjai között a tőzegmohák (Sphagnum palustre, S. recurvum) aranyló zöldje virít. A zsombékokon tömegével kúsznak a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) finom, vékony fásodott hajtásai az apró, szabályos örökzöld leveleikkel. Kicsiny, pirosló virágaik szirma kecsesen hátrahajló, az elvirágzott kocsányokon apró, sárgászöld bogyók érnek. Itt-ott vöröslő tőzegmohák foltja (Sphagnum magellanicum) tűnik szemünkbe s az egész lápot ritkásan füles fűz (Salix aurita), molyhos nyír (Betula pendula) és rezgőnyár (Populus tremula) növi be.Ilyen látvánnyal legközelebb csak a Kárpátok fenyves vagy alhavasi övének színpompás tőzegmohalápjain találkozhatunk. Az északi jellegű lápoknak legdélibb, egyedülálló síksági előfordulása ez! Bár az igazi tőzegmohaláp (tőzegmohákkal, hüvelyes gyapjassással) itt kis területű (kb. 60×120 m), kialakulásában mégis a nagymértékű tőzegképzésével magyarázható. Utóbbiak tőzege mintegy másfél méter vastagságával több ezer éves képződési múltra tekinthet vissza.
