1. Boldogkő vára
A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispán, vagy családjának egyik tagja. A falu is a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. Itt látható többek között Közép-Európa legnagyobb ólomkatona kiállítása.
2. Aggteleki Nemzeti Park
A területén 273 barlangot találtok, melyek közül 23 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.
3. A Bory-Vár
A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt.
Az építész, szobrász néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette, díszítette saját várát. Ő volt a tervező, az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Hét torony díszíti, a kazamatától a kilátótoronyig 30 méter a magassága. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
4. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház
A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. 1948-ban szűnt meg itt a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza.
A Kőfejtő évtizedek óta kulturális események színhelye. A remek akusztikát kihasználva nyaranta koncertek, színházi és operaelőadások, valamint fesztiválok várnak itt benneteket. A közelben a Püspöki Kastély is gyönyörű.
5. Holdvilág-árok
Sashegyi Sándor régészkutató szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani, ma is kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben.
Az 1999-es nyári árvizek után sajnos az idős bükkfák egy része kidőlt, de a szurdokvölgy így is megkapóan szép.
6. A somogyvámosi Krisna-völgy
Fotó: Szöllősi Mátyás
Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak 30 kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáros területén dísztavai, ligetei, és arborétuma több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészete, biokertészete, valamint az iskola épülete szintén látogatható.
De az igazi különlegesség talán nem is a gyönyörű táj és a fantasztikus ételek, amiket az étteremben kóstolhattok, hanem az ott lakó 150 hívőből áradó őszinteség, harmónia, és lelki béke. Nem csak kulturális értelemben tárul fel egy másik világ az idelátogatók előtt, de a szívüket, lelküket is megérinti valami kimondhatatlan „sugárzás”. Akik voltak már, tapasztalhatták, hogy néhány óra alatt mennyire fel lehet töltődni ezeknek a szelíd embereknek a társaságában, az ő csendes, szerény, mindennapi boldogságukban sütkérezve. Ám ha inkább egy „pörgősebb”, eseménydúsabb, színes programra vágytok, akkor a Krisna-völgyi Búcsú idején utazzatok oda. A színes fesztivál kavalkádjában garantáltan nem fogtok unatkozni!
7. Jakab-hegy
A nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa. A hegy tetején találhatjátok az István-kilátót, attól délre, 540 méter magasságban pedig egy másik kilátót, ahonnét káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.
A víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is, amit a közhiedelem szerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese épített.
8. Szigetköz
Fotó: Csinos
Magyarország legnagyobb szigete a természet szerelmeseinek paradicsoma. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A Duna később itt rakta le hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastag réteggé állt össze. A folyó Magyarországra érve ágakra szakadt és szigetek sokaságát hozta létre, így alakult ki ez az egyedülálló vízi birodalom. Sokan azt is mondják rá: a „Duna ajándéka”.
Ma láperdők, mocsárrétek, ligeterdők borítják. Állat- és növényvilága páratlan. A nedves környezetben rengetegféle kétéltű, hal, lepke és madár talált itt otthonra. A vadregényes táj nem csak a vízitúrázóknak kihagyhatatlan.
9. A Rám-szakadék
A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 kilométer hosszan húzódik.
A szurdokban, a szűk falak között összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a felfelé mászó túrázóknak. Ahogy szűkül a völgy, elénk tárulnak a Rám-szakadék egyedülálló, vízmosta sziklafalai és csodálatos vízesései. Fölfelé haladva önkéntelenül magával ragad a szurdokvölgy páratlan hangulata.
10. Egerszalók sódombjai
Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK
Fotó és címlapkép: Sashegyi József
Egerszalók a Mátra és a Bükk között terül el, Egertől 6 kilométerre, a Laskó-patak völgyében. A településhez tartozó hévforrást 1961-ben fedezték fel amikor kőolaj után kutattak. A 410 méter mélyből feltörő víz 65-68 °C -os.
A Sódomb a mélyből feltörő termálvíznek köszönheti létét. A feltörő gyógyvíz ugyanis lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva pedig úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. További fotókat itt láthatsz a sódombokról.
11. Balaton-felvidéki tanúhegyek
Fotó: Papdi Balázs
Aki már járt valaha a Balaton-felvidéken, az sosem felejti el a Tapolcai-medence szépséges hegyeit. A Balatonnal a háttérben tökéletes ez a táj. A Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp, valamint a Balatontól messzebbre eső Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy alkotják a tanúhegyeket. Évmilliókkal ezelőtt, a Pannon-tenger mélyén heves vulkanikus tevékenység zajlott, ennek emlékét őrzik.
12. Tapolcai-tavasbarlang
Magyarországon nincs még egy olyan barlang, amit csónakkal járhattok be. A vízen evezve 300 méteren át gyönyörködhettek a feltörő meleg víz alkotta járatokban.
13. Tihanyi levendulás
Fotó: Kardos Ildikó Photography
Mintha csak egy mesében járnánk, olyan valószínűtlen a lilába öltözött tihanyi táj. A tihanyi levendulás ma már az egész félsziget szimbóluma. Az itt aratott levendula illóolaj-tartalma magasabb, mint a franciáé, ahonnan az első tövek származtak. És persze fényképezkedni sem utolsó dolog errefelé.
14. Szalajka-völgy
Fotó: Sashegyi József
A Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. Feltétlenül meg kell néznetek a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést és a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot. A Fátyol-vízesés hazánk egyik természeti ajándéka. A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa lépcsőszerű képződményt hozott létre, a rajta fátyolosan lezúduló tiszta víz csodálatos látványt nyújt.
15. Hegyestű
A Hegyestű (vagy Hegyes-tű) egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén. Egy vulkán egykori kráterében jött létre ez az Európában is ritkaságszámba menő, csodás képződmény. A magma megrekedt, és hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak.
16. Megyer-hegyi tengerszem
A Sárospatak fölötti Megyer-hegyen lévő tengerszemnél a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A tájat emberkéz formálta, a 15. századtól bánya működött itt, majd a bányaudvart esővíz töltötte fel.